A legfontosabb számadatok

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

A gazdálkodási jelentés – amely az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves része – célja, hogy kiegészítő információkat nyújtson az olvasóknak a pénzügyi kimutatásokról.^[1],[2] Tekintve, hogy az EKB tevékenysége és műveletei a monetáris politikai céljait szolgálják, a pénzügyi pozícióját és eredményét a monetáris politikai intézkedéseivel összefüggésben érdemes vizsgálnunk.

A gazdálkodási jelentésben bemutatjuk az EKB fő feladatait és tevékenységeit, és ezeknek a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatását. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás év közbeni fő változásait, kitérve az EKB nettó saját tőkéjéről szóló információkra. Végezetül leírjuk az EKB működésének kockázati környezetét, taglalva a rá ható konkrét kockázatokat, valamint az ezeket mérséklő kockázatkezelő irányelveket.

1.2 Fő feladatok és tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amely rajta kívül az eurót közös valutaként használó európai uniós tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB-k) tömöríti.^[3] Az eurorendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Feladatait úgy látja el, ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződésben^[4], valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a KBER alapokmánya)^[5] előírják (1. ábra). Az EKB tevékenysége megbízatásának teljesítésére, nem pedig nyereségszerzésre irányul.

1. ábra

Az EKB fő feladatai

Az eurorendszer monetáris politikai műveleteiről az EKB és az NKB-k pénzügyi kimutatásaiban számolunk be, ami tükrözi az alapelvet, hogy az eurorendszer monetáris politikáját decentralizáltan folytatják. Az 1. táblázatban alább az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb műveleteket és funkciókat tekintjük át, valamint bemutatjuk a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásukat.

1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

Az EKB mérlege 2020 és 2022 között bővült, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy az eurorendszer a monetáris politika végrehajtásával összefüggésben végleges értékpapír-vásárlásokat hajtott végre (1. diagram). A 2020. és 2021. évi jelentős bővülés fő mozgatórugói az eszközvásárlási program (APP) keretében végrehajtott nettó értékpapír-vásárlások és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) 2020. márciusi elindítása volt.^[12] A PEPP és az APP alatti nettó értékpapír-vásárlás 2022 márciusának végétől, illetve 2022. július 1-jétől leállt, ezért az EKB mérlegfőösszege 2022-ben mérsékeltebben bővült. Az EKB mérlege 2023-ban elsősorban azért kezdett el csökkenni, mert 2023 márciusa és júniusa között a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket csak részlegesen fektettük be újra, majd az újrabefektetés 2023 júliusától teljesen megszűnt.

2024-ben az EKB mérlegfőösszege 32,6 milliárd euróval 640,6 milliárd euróra tovább csökkent, főként a PEPP és az APP keretében vett értékpapírok visszaváltása nyomán. A visszaváltások révén a monetáris politikai célú értékpapír-állomány zsugorodott, és az eurorendszeren belüli kötelezettségek ennek megfelelően szintén visszaestek a vásárlások TARGET-számlákon keresztüli készpénzes kiegyenlítésének közvetítésével. Ezt részben ellensúlyozta az EKB nemzetközi tartaléka euróban kifejezett értékének emelkedése.

1. diagram

Az EKB mérlegének fő elemei

(milliárd EUR)

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2024 végén az EKB teljes eszközállományának 59%-át tette ki. Ide az EKB-nak azon értékpapír-állományai tartoznak, amelyeket az értékpapír-piaci program (SMP), a harmadik fedezett kötvényvásárlási program (CBPP3), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), az állami szektor vásárlási programja PSPP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében szerzett meg. A fenti programok alatt vásárolt értékpapír-állományokat értékcsökkenéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni.

A vonatkozó kormányzótanácsi határozatok alapján az eurorendszer 2023 júliusa óta már nem fekteti be újra az APP keretében lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. 2024 első felében és részben az év második felében folytatta a PEPP alatt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések újbóli befektetését, ebben az időszakban átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkentette a PEPP-portfóliót az eurorendszer szintjén. 2024 végén leállítottuk a PEPP alatti újrabefektetéseket. A döntések következtében az EKB monetáris politikai célú értékpapír-portfóliója 48,6 milliárd euróval 376,8 milliárd euróra csökkent (2. diagram). Az APP-állomány 41,6 milliárd euróval 220,1 milliárd euróra csökkent, miközben az APP alatti PSPP, ABSPP és CBPP3 állományok 32,2 milliárd euróval 6,3 milliárd euróval, illetve 3,1 milliárd euróval csökkentek. A PEPP-portfólió 6,8 milliárd euróval 156,3 milliárd euróra csökkent.

2. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

Az APP és a PEPP keretében az EKB által 2024 végén tartott értékpapírok lejárati profilja diverzifikált volt (3. diagram).^[13]

3. diagram

Az APP és a PEPP lejárati profilja

Az EKB aranyat, különleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetközi tartalékának euróban kifejezett összértéke 2024-ben 15,4 milliárd euróval 103,1 milliárd euróra emelkedett.

Az EKB aranykészleteinek és aranyköveteléseinek euróban kifejezett értéke 2024-ben 10,5 milliárd euróval 40,9 milliárd euróra emelkedett (4. diagram), aminek fő oka az euróban kifejezett piaci aranyárfolyam megemelkedése. A növekedés az EKB aranyátértékelési számláinak ezzel egyenértékű emelkedéséhez is vezetett (lásd az 1.3.2 „Nettó saját tőke” pontot).

4. diagram

Aranyállományok, aranyárfolyamok

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: unciánkénti aranyár euróban)

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbi alapú devizaállománya euróban számolva 4,7 milliárd euróval 60,0 milliárd euróra nőtt (5. diagram), ami elsősorban az USA-dollár euróval szembeni felértékelődésének és az elsősorban az USA-dollár portfóliójából származó éves jövedelem újrabefektetésének köszönhető.^[14] A dollár euróval szembeni felértékelődését az EKB megemelkedett deviza-átértékelési számlaállománya is tükrözi (lásd a „Nettó saját tőke” című 1.3.2 pontot).

5. diagram

Devizaállományok

(milliárd EUR)

Az EKB devizaállományának fő alkotóeleme az USA-dollár, amely 2024 végén a teljes állomány 83%-át tette ki.

Háromlépcsős eljárással kezeljük az állomány befektetését. Az első lépcsőben a kockázatkezelők megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet a Kormányzótanács hagy jóvá. A második lépésben a portfóliómenedzserek megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. A harmadik lépésben pedig az NKB-k decentralizált módon naponta végeznek befektetéseket.

Az EKB a devizaállományát elsősorban értékpapírba és pénzpiaci betétbe fekteti be, vagy folyószámlán tartja (6. diagram). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékelik.

6. diagram

A devizabefektetések összetétele

(milliárd EUR)

Az EKB a devizaállományával az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a következő három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelelően ez a portfólió főként rövid lejáratú értékpapírokból áll (7. diagram).

7. diagram

A devizában denominált értékpapírok lejárati profilja

A saját vagyonalap-portfólió értéke 0,6 milliárd euróval 22,7 milliárd euróra emelkedett (8. diagram), amit elsősorban a portfólión keletkező kamatjövedelem újrabefektetése okozott.

A portfólió főként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk. 2024-ben a hitelviszonyt megtestesítő állampapírok a teljes portfólió 78%-át tették ki.

A saját vagyonalap-portfólióban stabilan tovább emelkedett a zöld befektetések aránya, a 2023. végi 20%-ról 2024 végén 28%-ra. Az EKB az elkövetkező években utóbbi részesedés további bővítését tervezi.^[15] A másodpiaci zöldkötvény-vásárlást 2021-ben és 2022-ben a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által 2021 januárjában létrehozott, euróban denominált, központi banki zöldkötvény-befektetési alapba való befektetések egészítik ki. Az EKB 2024 októberében saját vagyonalapjának kis részét a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatókat követő részvénytőzsde-alapokba (ETF) kezdte el befektetni^[16]. Ez a diverzifikálás növeli a saját vagyonalap-portfóliójában rejlő hozampotenciált, és jobban összehangolja befektetéseit a Párizsi Megállapodás és az európai klímarendelet céljaival összhangban álló dekarbonizációs pályával.^[17]

8. diagram

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója

(milliárd EUR)

Az EKB vagyonalap-portfóliója a befizetett tőkének, az általános tartalékalapba átvezetett összegeknek és a pénzügyi kockázati céltartaléknak a befektetéséből áll. Célja olyan jövedelem biztosítása, amellyel a nem felügyeleti jellegű feladatok ellátásával kapcsolatos működési ráfordításokat fedezzük.^[18] A portfóliót euroalapú eszközökbe fektetjük, betartva a kockázatkezelési szabályozás által megszabott értékhatárokat. Ez a nemzetközi tartalékportfólióval összevetve diverzifikáltabb lejárati szerkezetet eredményez (9. diagram).

9. diagram

Az EKB saját vagyonalapjában tartott értékpapírok lejárati szerkezete

2024 végére az eurorendszer által kibocsátott forgalomban lévő eurobankjegyek összértéke 2023 végéhez hasonlítva 1,3%-kal, 1588,3 milliárd euróra nőtt. Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékéből 8%-ot osztottak, amely az év végén 127,1 milliárd eurót tett ki. A jogszabályok értelmében mind az EKB-nak, mind az euroövezeti központi bankoknak jogukban áll eurobankjegyet kibocsátani. A gyakorlatban azonban csak az NKB-k bocsátanak ki fizikailag vagy vonnak ki a forgalomból eurobankjegyeket. Így az EKB-nak az euroövezeti NKB-kkal szemben eurorendszeren belüli követelései vannak, amelyek értéke a rá osztott, forgalomban lévő bankjegyek értékével megegyező.

Az EKB eurorendszeren belüli kötelezettségei – amelyek elsősorban az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni nettó TARGET-egyenlegét és az EKB-nak az euroövezeti NKB-k által az eurorendszerhez való csatlakozáskor átadott devizatartalék-eszközökkel kapcsolatos kötelezettségeit foglalják magukban – 2024-ben 56,4milliárd euróval 388,7 milliárd euróra estek.

Az eurorendszeren belüli kötelezettségek alakulását a nettó TARGET-kötelezettség változása határozza meg. A nettó TARGET-kötelezettség a 2020–24-es időszakban bekövetkezett változásaihoz hozzájárult a TARGET-számlákon keresztül elszámolt monetáris politikai célú értékpapír-vásárlás és visszavásárlás, valamint az euroövezeti és euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek változásai (10. diagram). 2024-ben az EKB nettó TARGET-kötelezettsége 56,3 milliárd euróval csökkent, főként a monetáris politikai értékpapírok visszaváltásából származó készpénzbeáramlások és az euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek növekedése miatt.

10. diagram

Eurorendszeren belüli nettó TARGET-egyenleg, euroövezeten belüli és kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek és monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

2024-ben az EKB egyéb kötelezettségei 16,6 milliárd euróval 74,9 milliárd euróra emelkedtek, aminek oka főként az euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek növekedése volt, amely az EKB által fiskális megbízotti szerepében elfogadott magasabb betétek eredménye.^[19]

1.3.2 Nettó saját tőke

Az EKB nettó saját tőkéje a tőkéjéből, a pénzügyi kockázati céltartalékban és az általános tartalékalapban tartott összegekből, az átértékelési számlákból, bármely az előző években halmozott veszteségből és a tárgyévi nyereségből, illetve veszteségből áll.^[20],[21]

2024 végén az EKB nettó saját tőkéje 50,0 milliárd eurót tett ki (11. diagram és 2. táblázat). Ez az összeg 5,4 milliárd euróval meghaladta a 2023. év végi értéket az átértékelési számlák emelkedése miatt, amelyet elsősorban az euróban kifejezett piaci aranyárfolyam 2024-es emelkedése, valamint az USA-dollár euróval szembeni felértékelődése okozott. Az EKB nettó saját tőkéjének ebből eredő növekedését részben ellensúlyozta a (i) 2024. évi veszteség és a (ii) befizetett tőke csökkenése az EKB tőkejegyzési kulcsának 2024. január 1-jén életbe lépett ötévenkénti módosítása nyomán, amely a (tőkét teljes egészében befizető) euroövezeti NKB-k súlyának csökkenését eredményezte.

11. diagram

Az EKB nettó saját tőkéje

(milliárd EUR)

Az árfolyam-átértékelés alá eső aranykészleteken, devizán, értékpapírokon és egyéb instrumentumokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem közvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok arra szolgálnak, hogy az egyes árak, illetve devizaárfolyamok jövőbeli kedvezőtlen alakulásának hatását semlegesítsék, reziliensebbé tegyék az EKB-t az alapvető kockázatokkal szemben. Az arany-, deviza-, értékpapír- és egyéb instrumentum-átértékelési számlák 2024-ben 13,4 milliárd euróval 50,2 milliárd euróra emelkedtek, elsősorban az arany magasabb átértékelési egyenlegei miatt, ami az euróban kifejezett piaci aranyárfolyam emelkedésének köszönhető. Emellett nőttek a deviza átértékelési egyenlegek, ami főként az USA-dollár euróval szembeni felértékelődésének tudható be, ami bőven ellensúlyozta a japán jen átértékelési egyenlegek kimerülését, ami az euróval szembeni leértékelődés miatt következett be (12. diagram).

12. diagram

A főbb devizaárfolyamok és az aranyárfolyam a 2020–24-es időszakban

(százalékos változás 2020-hoz képest; év végi adatok)

Az EKB tekintettel a pénzügyi kockázatoknak való kitettségére (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot), céltartalékot képezhet a pénzügyi kockázatokkal szemben, amelyből a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben a kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket ellensúlyozza. Ez a céltartalék 2024. december 31-én nulla volt, mivel 2023-ban teljes mértékben felhasználták az adott évi veszteségek valamely részének fedezésére. A céltartalék mértékének éves felülvizsgálatával összefüggésben a Kormányzótanács dönthet a tartalék feltöltéséről, amint az EKB újra nyereséges lesz, és jóváírhatja az előző évekről átvezetett halmozott veszteségeket.

Az EKB tárgyévi vesztesége 7,9 milliárd eurót tett ki (lásd az „Eredménykimutatás” 1.3.3 pontját). Az előző évhez hasonlóan a Kormányzótanács úgy döntött, hogy a veszteséget átvezeti az EKB mérlegébe, hogy majd a jövőbeli nyereség terhére elszámolják.

1.3.3 Eredménykimutatás

Az EKB eredménye 2020 óta éves szinten csökken (13. diagram). A trend mögött 2021-ben főként a nemzetközi tartalékon és a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező alacsonyabb jövedelem állt. Az EKB eredménye 2022-ben és 2023-ban elsősorban a kamatlábkockázat realizálódása miatt esett, mivel az euroövezeti kamatlábak emelkedése az EKB által a nettó TARGET-kötelezettsége után fizetett, az irányadó refinanszírozási műveletek (IRM) kamatlábán fizetett kamatráfordítás azonnali megemelkedéséhez vezetett.^[22] Ugyanakkor az EKB eszközállományán keletkezett bevétel nem nőtt hasonló mértékben és ütemben (lásd a „Pénzügyi kockázatok” című 1.4.1 pontot). Ez a helyzet 2024-ben is fennállt, mivel az adott év júniusában kezdődő kamatvágások ellenére a nettó TARGET-kötelezettség után fizetett kamat átlagosan még mindig magasabb volt, mint az eszközökből származó kamatbevétel.

Az EKB 2023-as és 2024-es veszteségei – amelyeket számottevő nyereséget felhalmozó, hosszú időszak előzött meg – az eurorendszer árstabilitás fenntartására vonatkozó megbízatásának és a szükséges szabályozásoknak a fontosságát tükrözi, és nem befolyásolja az eredményes monetáris politika megvalósításának képességét. Az EKB mérlegfőösszege 2022-ig jelentős mértékben bővült, főként a végleges eszközvásárlási programok alatti értékpapír-vásárlásoknak köszönhetően. Az eszközoldalon a legtöbb monetáris politikai értékpapír jelenleg hosszú lejáratú és fix kamatozású, és olyan időszakban vásárolták őket, amikor a kamatlábak nagyon alacsonyak vagy nullán voltak. Ezek az eszközök továbbra is viszonylag alacsony kamatjövedelmet fognak generálni, amelyet nem befolyásolnak közvetlenül az EKB irányadó kamatlábainak módosításai. Ugyanakkor ezeknek a vásárlásoknak a TARGET-en keresztül történő készpénzes kiegyenlítése megnövelte az EKB nettó TARGET-kötelezettségét, amely nagyon érzékeny az EKB irányadó kamatainak a változására.

Mielőtt az EKB újra nyereséges lesz, az elkövetkező években veszteséges maradhat a kamatkockázat realizálódása miatt. Bár a veszteség előfordulása és nagyságrendje bizonytalan, nagyban függ az EKB irányadó kamatlábainak jövőbeli alakulásától, az EKB mérlegének méretétől és összetételétől, és amennyiben realizálódik, várhatóan kisebb lesz, mint a 2023-ban és 2024-ben. Az EKB tőkéje és jelentős átértékelési számlái – amelyek összértéke 2024 végén 59,2 milliárd eurót tett ki (lásd a „Nettó saját tőke” című 1.3.2 pontot) – mutatják az intézmény pénzügyi erejét, és hogy minden esetben hatékonyan működik, valamint a veszteségtől függetlenül teljesíteni tudja elsődleges megbízatását, az árstabilitás fenntartását.

13. diagram

Az EKB eredménykimutatásának fő elemei

(millió EUR)

2024-ben az EKB tárgyévi vesztesége 7944 millió eurót tett ki, amely hasonlítható a 2023. évi, kockázati céltartalékból történő átvezetés előtti 7886 millió eurós veszteséghez. Ebben az évben a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékot teljes egészében felszabadítottuk, hogy részlegesen fedezzük a felmerült veszteségeket, így a 2023. évi veszteség 1266 millió euróra csökkent, míg 2024-ben a céltartalék nulla volt. A veszteség fő oka továbbra is a jelentős nettó kamatráfordítás (14. diagram).

14. diagram

Az EKB nyereségének/(veszteségének) fő tényezői 2023-ban és 2024-ben

(millió EUR)

Az EKB nettó kamatráfordítása 2024-ben 6983 millió €, szemben a 2023. évi 7193 millió euróval (15. diagram). Fő alkotóeleme az EKB nettó TARGET-kötelezettségéből eredő jelentős kamatráfordítás, amely bőven ellensúlyozta (i) az EKB-nak az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásához, (ii) a monetáris politikai értékpapírokhoz és (iii) a nemzetközi tartalékokhoz kapcsolódó követeléseiből származó kamatbevételt.

15. diagram

Nettó kamatbevétel/(ráfordítás)

(millió EUR)

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkező nettó kamatbevétel 2024-ben 383 millió euróval 3850 millió euróra emelkedett (16. diagram), ami elsősorban a PEPP-állományokból származó magasabb kamatbevételnek tudható be, amely 606 millió euróval 1206 millió euróra emelkedett. Ez a növekedés főként az állami szektorbeli értékpapír-állományok alacsonyabb felár-amortizációjára vezethető vissza. Az APP (a CBPP3, az ABSPP és a PSPP) alatti értékpapír-állományból származó nettó kamatbevétel 199 millió euróval 2619 millió euróra csökkent 2024-ben. Ez főként az ABSPP alatti állományokból származó kamatbevétel csökkenésének tudható be, amely 223 millió euróval 419 millió euróra esett az értékpapír-visszafizetés miatt jelentősen lecsökkent állomány miatt. A PSPP alatti értékpapírok kamatbevétele 2024-ben 2022 millió € volt, ami csaknem megegyezett a 2023. évivel, mivel a portfólióban tartott értékpapírokat többnyire alacsony hozamok mellett szerezték meg, így azok lejárata csak csekély hatást gyakorolt a kamatbevételre. Emellett az SMP-portfólión keletkező nettó kamatbevétel 49 millió euróval 24 millió euróra csökkent, mivel az értékpapírok lejárta miatt csökkent a portfólió mérete.

16. diagram

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkezett nettó kamatbevétel/(-ráfordítás)

(millió EUR)

A nemzetközi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 155 millió euróval 2537 millió euróra nőtt, ami főként az USA-dollárban tartott értékpapír-állományokon szerzett nagyobb kamatbevételnek tudható be.

Az EKB-ra osztott eurobankjegyekből származó kamatjövedelem és az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalékból eredő követelései utáni kamatráfordítás 2024-ben 415 millió euróval 5232 millió euróra, illetve 114 millió euróval 1448 millió euróra emelkedett. A növekedés a 2024-es magasabb, 4,1%-os átlagos MRO-kamatlábnak volt betudható (2023: 3,8%), mivel a szóban forgó egyenlegek díjazásához az MRO-kamatlábakat alkalmaztuk. A Kormányzótanács 2024 júniusában megkezdte az EKB irányadó kamatainak csökkentését, és az év eleji 4,5% után 2024 végére 3,15%-ra vitte le őket.

A TARGET-egyenlegek után az NKB-któl, ill. az NKB-knak esedékes nettó kamatráfordítás 2024-ben 1439 millió euróval 15 674 millió euróra nőtt. A növekedés főként a 2024. évi magasabb átlagos MRO-kamatláb eredménye, mivel szintén ezt a kamatlábat használtuk az EKB eurorendszeren belüli TARGET-állományainak díjazásához.

Az egyéb nettó kamatráfordítás 2024-ben 809 millió euróval 1479 millió euróra csökkent. Ennek fő oka az alacsonyabb kamatráfordítás, amely az EKB fiskális megbízotti szerepében befogadott betétekhez, valamint az értékpapír-kölcsönzési tranzakciók során fedezetként kapott készpénzhez kapcsolódik, mivel ennek a két tételnek az átlagos egyenlege 2024-ben kisebb volt, miközben a saját vagyonalap-portfólión magasabb kamatbevétel keletkezett, mivel 2022 óta megemelkedtek az euroövezeti hozamok (17. diagram). Ezeket a változásokat részben ellensúlyozta az euroövezeti kiegészítő rendszerek egyenlegeinek magasabb kamatráfordítása, ami a 2024-es átlagos egyenleg további emelkedésének és a magasabb átlagos díjazási rátának tudható be.

17. diagram

Hétéves államkötvényhozamok az euroövezetben

(éves százalékok; hó végi adatok)

A pénzügyi műveletekből származó realizált nettó veszteség 2024-ben 89 millió euróval 17 millió euróra esett (18. diagram). A veszteségek főként az ABSPP-ben tartott, lejárat előtt visszafizetett értékpapír-állomány utáni kinnlevő felárakból származnak. Az euróban realizált árfolyamveszteséget részben ellensúlyozta a realizált devizaárfolyam-nyereség, ami nagyrészt számos USA-dollárban denominált értékpapír év végi árfolyamleírásának eredménye.

A devizaalapú pénzügyi tranzakciókon, különösen az USA-dollárban denominált értékpapírok eladásán és a tőzsdei határidős kamatlábügyleteken realizált árfolyamnyereséget és -veszteséget az USA-dollár kötvényhozamok ingadozásai vezérelték, amelyek 2024 folyamán nagyrészt ellensúlyozták egymást (19. és 20. diagram).

18. diagram

Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség

(millió EUR)

19. diagram

Pénzügyi műveletekből származó negyedéves realizált nyereség/veszteség 2023-ben és 2024-ban

(millió EUR)

20. diagram

Kétéves államkötvény-hozamok az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában

(éves százalékok; hó végi adatok)

A nem realizált átértékelési veszteséget az EKB eredménykimutatásában év végi értékvesztési leírás formájában kell elszámolni. 2024-ben ez a leírás 269 millió eurót tett ki (21. diagram). A 187 millió eurós nem realizált árfolyamveszteséget elsősorban az USA-dollár portfólióban tartott többféle értékpapír piaci értékének csökkenése okozta. Emellett 2024-ben 81 millió eurós nem realizált árfolyamveszteség keletkezett az EKB japán jenállományán, ahogy utóbbi leértékelődött az euróval szemben, és árfolyama az állomány beszerzési költsége alatt került.

21. diagram

Pénzügyi eszközök és pozíciók értékvesztése

(millió EUR)

Az EKB teljes működési ráfordításai – ideértve az értékcsökkenést és a bankjegy-előállítási szolgáltatásokat – 198 millió euróval 1470 millió euróra emelkedtek (22. diagram). Ez jórészt a nagyobb személyi jellegű költségeknek tudható be, ami az EKB nyugdíjrendszerére vonatkozó szabályok 2024-es módosításából eredő, a munkaviszony megszűnését követő juttatások magasabb költségeit tükrözi. Az igazgatási költségek is megemelkedtek, ami elsősorban a digitális átalakulással kapcsolatos magasabb informatikai kiadásoknak tudható be, ugyanakkor az infláció hatását is tükrözi.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítást teljes egészében fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett díjak. Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerülő tényleges kiadások alapján a felügyeleti díjakból származó bevétel 2024-ben 681 millió € volt.^[23]

22. diagram

Működési ráfordítások és felügyeleti díjbevétel

(millió EUR)

1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amely folyamatosan zajlik a következő témakörökben:(i) a kockázatok feltárása és értékelése, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálata, (iii) kockázatmérséklő intézkedések meghozatala és (iv) a kockázatok monitorozása, jelentése. Minden felsorolt folyamatot hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatnak.

2. ábra

Kockázatkezelési ciklus

A következő pontokban a kockázatokkal, ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázati kontrollrendszerekkel foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelelően megvédhető a felmerülő pénzügyi kockázatoktól. Az eurorendszerbeli központi banki szakértőket tömörítő Kockázatkezelési Bizottság (RMC) olyan pénzügyi kockázatok monitorozásában, mérésében és adatszolgáltatásában működik közre, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatáskörébe tartozik még a kapcsolódó módszertanok és keretek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a döntéshozó testületeket az eurorendszer megfelelő szintű védelmének biztosításában.

A pénzügyi kockázatok az EKB tevékenységeiből és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekből származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során művelettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határértékeket alkalmazunk, amelyek a különféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a műveletbe bevont eszközök kockázati jellemzőit tükrözik.

A kockázatmonitorozás és -értékelés céljából az EKB több, szakértői kockázatbecslő technikára támaszkodik. A technikák alapja közös piaci és hitelkockázati szimulációs keret. A kockázati mérőszámokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítjuk ki. A kockázatokat jellemzően a várható veszteség (ES) mutatójával számszerűsítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves időtávon becslünk.^[24] A kockázatokat két megközelítésben számítjuk: (i) a számviteli megközelítéssel, amelynek értelmében a kockázati becslések számítása során az EKB átértékelési számláit puffernek tekintjük a vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban; és (ii) a pénzügyi megközelítéssel, amely szerint az átértékelési számlákat nem tekintjük puffernek a kockázatszámításkor. Az EKB emellett egyéb kockázati mérőszámokat is számít eltérő konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatókönyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása céljából hosszabb távú kitettségi és bevételi prognózisokat is vizsgál.^[25]

Az EKB összes kockázata csökkent az év során. 2024 végén az EKB mérlegéhez tartozó pénzügyi kockázatok számviteli megközelítés szerinti, ES-mutatóval mért értéke, 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon 15,3 milliárd €-t tett ki, amely 1,5 milliárd €-val kevesebb, mint a 2023 végén becsült kockázati érték (23. diagram). A kockázatcsökkenés elsősorban annak tudható be, hogy az APP és a PEPP keretében csökkent az EKB állami szektorbeli értékpapír-állománya, mivel az EKB már nem fektette be újra az APP alatt vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket, és 2024 júliusától a PEPP alatti lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket is csak részben fektette be újra. Az APP és a PEPP alatti értékpapír-állomány lefaragását az EKB kötelezettségeinek ennek megfelelő csökkenése kísérte, ami szintén szerepet játszott a kockázatok csökkenésében, ahogy a mérleg kamatérzékenységi eltérése fokozatosan megszűnt.

23. diagram

Teljes pénzügyi kockázat (ES 99%-os számviteli megközelítés)

(milliárd EUR)

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és a nemzetközi tartaléka. Bár a monetáris politikai célból tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelminőség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetközi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki van téve a hitelmigrációs kockázatnak és a hitel-nemteljesítési kockázatnak. A monetáris politikai célú értékpapír-állomány visszaesésének hatására 2023-hoz képest csökkent a hitelkockázat.

A hitelkockázatot elsősorban az elfogadhatósági követelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók között eltérő határértékek alkalmazásával enyhítjük.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaihoz kapcsolódnak. A deviza- és árupiaci kockázatok 2023-hoz képest emelkedtek.

Az említett eszközök szakpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a különféle devizanemek és arany közötti diverzifikálásával mérsékli őket.

Az EKB nemzetközi tartalékait és az euróban denominált saját vagyonalapját főként rögzített kamatozású értékpapírokba fektetjük, és a piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel piaci árakon vannak értékelve. Az EKB nemzetközi tartalékát elsősorban viszonylag rövid lejáratú eszközökbe fektetjük (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 7. diagramot), a saját vagyonalapban található eszközöknek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a „Mérleg” című 1.3.1 pontban a 9. diagramot). Az említett portfóliók kamatlábkockázata a számviteli megközelítés szerint mérve 2023-hoz képest megemelkedett, ami a piaci helyzet alakulásának tudható be.

Az EKB piaci alapú értékelésből eredő kamatkockázatát eszközallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása az EKB eszközei után kapott kamat és a kötelezettségei után fizetett kamat közötti megfelelés hiánya, amely kihat az EKB nettó kamatbevételére. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem közvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, különös tekintettel az eszközök, illetve források lejárati és hozamszerkezetei közötti megfelelés hiányára. 2024-ben csökkent a kamatlábkockázat, ami annak tudható be, hogy az APP és a PEPP alatti értékpapír-állomány csökkenése nyomán csökkentek az EKB kötelezettségei. Amellett, hogy a várható veszteségen belül 99%-os konfidenciaszinten, egyéves időtávon mérik, a szóban forgó kockázatot az EKB közép- és hosszú távú jövedelmezőségi prognózisának segítségével monitorozzuk.

Az ilyen fajta kockázatot eszközallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében nem díjazott kötelezettségek is vannak.

Mindazonáltal ahogy folyamatosan realizálódott a kamatlábkockázat, 2024-ben további veszteségek keletkeztek, amelyeket elsősorban az okozott, hogy az EKB kötelezettségeinek költsége meghaladja az eszközei kamatbevételét. Az EKB fix kamatozású közép- és hosszú lejáratú eszközeinek nagy részét akkor vásárolta, amikor a kamatszint nagyon alacsony, sőt nulla volt. Ezeket továbbra is főként rövid lejáratú kötelezettségekből finanszíroztuk, amelyek díjazása 2024 végéig az irányadó refinanszírozási művelet kamatlábán történt. Bár az EKB újbóli nyereségességre számít, nem zárható ki a lehetőség, hogy az elkövetkező években további veszteségei keletkeznek. Ebben az esetben a veszteség várhatóan kisebb lesz, mint 2023-ban és 2024-ben.

A klímaváltozással kapcsolatos kockázatok fokozatosan beépülnek az EKB kockázatkezelési keretrendszerébe. Az eurorendszer 2022-ben elvégezte mérlegének első klímastressztesztjét, amely lehetővé tette az EKB mérlegére gyakorolt kockázati hatás előzetes becslését.^[26] 2024-ben újabb éghajlati stressztesztre került sor, és az elkövetkező években is rendszeresen lesznek éghajlati stressztesztek.^[27]

1.4.2 Működési kockázat

Az Igazgatóság feladata az EKB működésikockázat-kezelésének (ORM) meghatározása, jóváhagyása és keretének létrehozása.^[28] Az Igazgatóságot a működésikockázat-kezelést érintő felvigyázói szerepkörének ellátásában a Működési Kockázati Bizottság támogatja. Az ORM az EKB szervezetirányításának és gazdálkodási folyamatainak szerves része.^[29]

Az ORM-keretrendszer fő célja lehetővé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, megőrizve eközben reputációját, megvédve eszközeit a veszteségtől, visszaéléstől és kártól. Az ORM-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját működési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelelő válaszlépések megtétele és jelentése. Ezzel összefüggésben az EKB kockázati toleranciára vonatkozó szabályai útmutatást adnak a válaszstratégiákhoz és a kockázatelfogadási eljárásokhoz. Ezek olyan ötször ötös kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely kvantitatív és kvalitatív kritériumokat alkalmazó hatás- és valószínűségi skálákra épül.

Az EKB egyre összetettebb és összefonódottabb veszélyhelyzetek környezetében üzemel, és napi tevékenysége során is sokféle működési kockázattal szembesül. A legtöbb gondot jelentő területek közé sokrétű, nem pénzügyi kockázatok is beletartoznak, amelyek személyekből, rendszerekből, folyamatokból és külső eseményekből erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehetővé teszik a működési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, valamint a kapcsolódó információk döntéshozatalba történő beépítését. Továbbra is nagy figyelmet fordít emellett a rezilienciájának a növelésére, tágabb képet alkotva a kockázatokról és a lehetőségekről a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve. Válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgozunk ki, amelyek bármiféle működési zavar vagy válság esetén biztosítják a kritikus üzletmeneti funkciók folytonosságát.

1.4.3 Üzletviteli kockázat

Az EKB az üzletviteli kockázat kezelésére külön Jogkövetési és Szervezetirányítási Irodát tart fenn, amely alapvető kockázatkezelési funkciót lát el, hogy megerősítse a bank szervezetirányítását.^[30] Feladata, hogy támogassa az Igazgatóságot az EKB feddhetetlenségének és hírnevének megóvásában, előmozdítsa az etikus viselkedési normák betartását, erősítse az EKB elszámoltathatóságát és átláthatóságát. A független Etikai Bizottság a feddhetetlenséggel és helyes üzletvitellel kapcsolatos tanácsokkal és útmutatással látja el az EKB felsővezető tisztségviselőit, valamint támogatja a Kormányzótanácsot a végrehajtói szinten jelentkező kockázatok megfelelő, koherens kezelésében. Az eurorendszer és az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) szintjén az Etikai és Jogkövetési Bizottság (ECC) feladata az NKB-k és az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) üzletviteli kereteinek koherens érvényesítése.

Az EKB és hét más uniós intézmény 2024-ben megállapodott egy „uniós etikai testület” létrehozásáról, amely megerősíti az etikai, feddhetetlenségi, valamint a kapcsolódó átláthatósági és elszámoltathatósági normákat az európai döntéshozatalban.^[31] A megállapodást 2024. május 15-én írták alá, és 2024. június 6-án lépett hatályba.^[32] Az új uniós etikai testület fő feladata a vezető tisztségviselők magatartására vonatkozó közös minimumszabályok kidolgozása. Az EKB-ban az Igazgatóság, a Kormányzótanács és a Felügyeleti Testület tagjaira terjed ki. A közös normák jövőbeli bevezetése várhatóan jótékony hatással lesz az etikus magatartásra, beleértve a kapcsolódó kockázatokat is.

2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2024. december 31-i fordulónapon

2.2 Eredménykimutatás a 2024. december 31-én záródó évről

Frankfurt am Main, 2025. február 11.
Európai Központi Bank

Christine Lagarde
elnök

2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait olyan számviteli irányelvek^[33] szerint állítottuk össze, amelyek az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint megbízható és valós képet adnak a pénzügyi kimutatásokról, visszatükrözve ugyanakkor a központi banki tevékenység természetét.

Számviteli alapelvek

A következő számviteli alapelveket alkalmaztuk: valódiság, átláthatóság, óvatosság, a mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági esemény kimutatása, lényegesség, folytonosság, időbeli elhatárolás elve, következetesség és összehasonlíthatóság.

Az eszközök és források kimutatása

Valamely eszköz vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószínűsíthető, hogy az EKB-nak a jövőben vele kapcsolatosan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszközzel vagy forrással összekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszköz költsége vagy értéke, illetve a kötelezettség összege megbízhatóan mérhető.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott hitelviszonyt megtestesítő állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszközök és -kötelezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszközöket és forrásokat érintő tranzakciók a kiegyenlítés napjával kerülnek a könyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban kötött ügyleteket mérleg alatti számlákban, a kötés napján mutatjuk ki. A kiegyenlítés napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletkötés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletkötés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és könyveljük, ezek a felhalmozott összegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszközök, illetve -források

A devizában denominált eszközök és források euróra történő átváltása a mérlegfordulónapon uralkodó árfolyamon történik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszközök és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szereplő instrumentumok esetében devizanemenként történik.

A devizában denominált eszközök és -források piaci árfolyamra való átértékelését a devizaárfolyam szerinti átértékeléstől elkülönítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkülönböztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésből adódó különbözet, értékelésük ehelyett az unciánkénti euroár alapján történik, amelyet a 2024. december 31-ével záruló évre a 2024. december 31-én érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A különleges lehívási jogot (SDR) valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig öt főbb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott összege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2024. december 31-én érvényes EUR/SDR árfolyam alapján számoltuk át euróra.

Értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A jelenleg monetáris politikai célból tartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken történik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai célból tartott, hitelviszonyt megtestesítő állomány kivételével) és hasonló eszközöket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci középárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamgörbék alapján külön-külön kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem különítjük el értékelési célból. A 2024. december 31-ével záruló évben a 2024. december 30-án érvényes piaci középárfolyamokat alkalmaztuk.

A forgalomképes befektetési alapokat nettó alapon az alap szintjén értékeljük át, nettó eszközértéküket felhasználva. A különféle befektetési alapok nem realizált nyeresége, illetve vesztesége között nem alkalmazunk nettósítást.

Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott sajáttőke-instrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés időszakában kell kimutatni.^[34] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget és veszteséget az adott eszköz átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, és közvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelelő átértékelési számlán halmozódó korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében hasonló nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra csökken.

Az értékvesztés miatti veszteségeket az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a következő években csak abban az esetben vezethetők vissza, ha az értékvesztés csökken, és ha ez az értékvesztés első kimutatása után megfigyelhető eseménynek tulajdonítható.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerződés szerint hátralévő élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan művelet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás alapján eszközöket vásárol vagy ad el, illetve biztosíték fedezete mellett hitelműveletet végez.

A visszavásárlási megállapodás (repó) keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy azt a partnertől egy meghatározott jövőbeli időpontban a megállapodás szerinti áron visszavásároljuk. A repót fedezettel biztosított betétként a mérleg forrásoldalán kell kimutatni. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidejű megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott jövőbeli időpontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszközoldalán fedezettel biztosított hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-kölcsönzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz formájában van biztosítva, és ha ezt a készpénzt továbbra sem fektetik be.

Mérleg alatti instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határidős devizaügyletet, a devizaswapügylet határidős lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy későbbi időpontban egy másikra történő átváltását foglalja magában, a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függő instrumentum átértékelése tételenként történik. A tőzsdei határidős (futures) nyitott kamatlábkontraktus változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni.

A határidős értékpapírügyletek értékelését az EKB a megfigyelhető piaci árfolyamok és kamatok alapján végzi az általánosan elfogadott értékelési módszerek, valamint az elszámolás és az értékelés napjai közötti időszak diszkonttényezőinek alkalmazásával.

Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközt – beleértve az immateriális javakat a föld és a műtárgyak kivételével – az értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A földet és a műtárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB főépületét az értékcsökkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell értékelni. A főépület értékcsökkenésének elszámolásában a költségeket az eszközök hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelelő eszközelemhez rendelni és leírni. Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszköz várható hasznos élettartama idejére vetítve történik, amely az eszköz használatba vételét követő negyedévtől indul. A legfontosabb eszközosztályok várható hasznos élettartama a következő:

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból eredő aktivált költség értékcsökenési időszakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszköz várható hasznos élettartamát.

Az EKB évente értékvesztési vizsgálatot végez a főépületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközökön (lásd alább a „Lízing” pontot). Amennyiben azonosítunk értékvesztési mutatót, és a vizsgálat szerint az eszköz veszíthetett az értékéből, megbecsüljük a megtérülő értéket. Amennyiben a megtérülő érték kevesebb, mint a nettó könyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül rögzítésre.

A 10 000 eurónál kisebb értékű tárgyi eszközöket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszközök, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de előállításuk vagy fejlesztésük még folyamatban van, a „Folyamatban lévő beruházás” alatt vannak kimutatva. Amint az eszközök használatba vételre rendeltetésre állnak a kapcsolódó költségeket át kell vezetni a megfelelő tárgyi eszköz tételsorba.

Lízing

Az EKB lízingbe vevőként és al-lízingbe adóként egyaránt eljár.

Az EKB mint lízingbe vevő
Minden olyan tárgyi eszközre vonatkozó lízingnél, ahol az EKB a lízingbe vevő, a kapcsolódó használatijog-eszköz és lízingkötelezettség a lízing kezdőnapján, azaz akkor kerül kimutatásra a mérlegben, amikor az eszköz használatba vehető, és a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” megfelelő tárgyi eszközosztály alatt, illetve a „Vegyes tétel” (források) alatt kell kimutatni. Amennyiben a lízingek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de az érintett eszköz előállítása vagy fejlesztése még folyamatban van, akkor a lízing kezdőnapja előtt felmerülő költségek a „Folyamatban lévő beruházás” alatt vannak kimutatva.

A használatijog-eszközöket értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni. Emellett az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszközöket értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatos további információkért lásd fent a „Tárgyi eszközök” pontot). Az értékcsökkenés kiszámítása lineáris alapon történik, a lízing kezdőnapjától a használatijog-eszköz hasznos élettartamának vége vagy a lízingfutamidő vége közül a korábbi időpontig.

A lízingkötelezettség mérése kezdetben a (kizárólag bérleti komponenseket tartalmazó) jövőbeli lízingfizetések jelenértékén történik, amelyet az EKB járulékos hitelfelvételi kamatlábával kell diszkontálni. A lízingkötelezettséget ezt követően amortizált bekerülési értéken, az effektív kamat módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordítás az eredménykimutatásban az „Egyéb kamatráfordítás” alatt van feltüntetve. Amennyiben a jövőbeli lízingfizetések valamely index változása vagy a meglévő szerződés egyéb újraértékelése miatt módosul, a lízingkötelezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszköz könyv szerinti értékét.

A rövid távú, legfeljebb 12 hónapos lízinget és a 10 000 € alatti, kis értékű lízinget (a tárgyi eszközök megjelenítésének küszöbértékével összhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB mint allízingbe adó
Az EKB minden olyan lízing esetében, amelynél „allízingbe adó” szerepét tölti be, jogot biztosít harmadik félnek a mögöttes eszköz (vagy annak része) használatára, míg az eredeti lízingbe adó és az EKB közötti lízing (fő lízing) érvényben marad. Az allízing nem a mögöttes eszköz, hanem a fő lízingből eredő használatijog-eszköz alapján minősül pénzügyi vagy operatív lízingnek^[35].

Az allízing, amelyben az EKB allízingbe adóként érintett, pénzügyi lízingnek minősül, az EKB pedig a „Tárgyi eszközök és immateriális javak” közül kivezeti a főlízinghez kapcsolódó, allízingbe vevőre ruházott használatijog-eszközt (vagy annak egy részét), és a „Vegyes tétel” (eszközök) között allízingbe vevő viszonyból eredő követelésként jeleníti meg. A fő lízinghez kapcsolódó lízingkötelezettséget az allízing nem érinti.

A lízing kezdőnapjától az allízingből eredő követelést kezdetben az EKB-t megillető jövőbeli lízingfizetések fő lízingnél alkalmazott diszkontrátával diszkontált jelenértékén kell mérni. Ezt követően az allízingből származó követelést az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával, amortizált bekerülési értéken kell mérni. A kapcsolódó kamatbevétel az eredménykimutatásban az „Egyéb kamatbevétel” alatt van feltüntetve.

Az EKB munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásai

Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és a Felügyeleti Testület EKB alkalmazásában álló tagjai részére.

A munkavállalói nyugdíjrendszer tőkefedezetét a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszközök adják. Az EKB, illetve a munkavállalók kötelező járulékának mértéke a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérében jelenik meg. A munkavállalóknak lehetőségük van további önkéntes befizetésre a járulékkal meghatározott pillérbe, amivel kiegészítő járadékra szerezhetnek jogosultságot.^[36] Utóbbi összegét az önkéntes járulékok összege és a belőlük származó befektetési hozam együttesen határozza meg.

A felosztó-kirovó rendszer van érvényben az EKB igazgatósági tagjait és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagokat illetően a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások tekintetében. A munkavállalók esetében a nyugdíjon kívüli juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat fedezik a felosztó-kirovó rendszer alapján.

Járadékkal meghatározott nettó kötelezettség
A járadékkal meghatározott nyugdíjrendszerekkel – így az egyéb hosszú távú juttatásokkal és a végkielégítésekkel – kapcsolatos, a mérleg forrásoldalán a „Vegyes tétel” soron kimutatott kötelezettség megegyezik a járadékkal meghatározott kötelezettségnek a mérlegfordulónapon fennálló jelenértékével, amelyből levonjuk az adott kötelezettség finanszírozásához használt nyugdíjrendszereszközök valós értékét.

A járadékkal meghatározott kötelezettséget évről évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszerrel. Jelenértékét úgy számítják, hogy a jövőbeni pénzáramlások becsült értékét diszkontálják kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott kötelezettséghez hasonló lejárati idejű vállalati kötvények mérlegfordulónapi piaci hozamából számított rátával.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség keletkezhet a tapasztalaton alapuló kiigazításokból (ahol a tényleges eredmények eltérnek a korábbi aktuáriusi feltevésektől) és az aktuáriusi feltevések módosulásából.

A járadékkal meghatározott kötelezettség nettó költsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó költsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó „Átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szereplő nettó összeg a következő tételekből áll:

1. az év folyamán felhalmozódó, meghatározott összegű járadékok folyó szolgálati költsége;
2. a meghatározott összegű járadékoknak a nyugdíjrendszer változásából eredő esetleges múltbeli szolgálati költsége;
3. a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség diszkontrátán számított nettó kamata;
4. egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelések teljes kimutatása.

Az „Átértékelési számlák” soron kimutatott nettó összeg a következő tételekből áll:

1. a munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
2. a nyugdíjrendszer eszközei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó kötelezettség utáni nettó kamatban foglalt összegek levonásával;

A fenti összegeket évente független aktuárius értékeli, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatásokban kimutatandó megfelelő kötelezettséget.

A KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, ill. kötelezettségek

A KBER-en belüli követelések, ill. kötelezettségek elsősorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket többnyire a lakossági szektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET-ben (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU központi bankjainak TARGET-számláin bilaterális követelések, illetve kötelezettségek létrejöttét eredményezik. Az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) által lebonyolított fizetések is hatással vannak ezekre a számlákra. Minden elszámolás automatikusan összesítésre és korrigálásra kerül, hogy az egyes NKB-k EKB-val szembeni egységes pozíciójának részét képezze. Az EKB könyveiben ezek a pozíciók az adott NKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) többi részével szemben fennálló nettó követelését, ill. kötelezettségét mutatják. A TARGET-számlák mozgásait az EKB és az NKB-k napi számviteli nyilvántartásai tükrözik.

Az eurorendszerbeli NKB-knak a TARGET-rendszer kapcsán az EKB-val szemben felmerülő követeléseit, ill. kötelezettségeit az EKB mérlegében vagy a „TARGET-hez kapcsolódó (nettó) követelések” vagy a „TARGET-hez kapcsolódó (nettó) kötelezettségek” sorokon együttesen, egyetlen nettó eszköz-, ill. kötelezettségpozícióként kell kimutatni. Az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szemben a TARGET-ben^[37] való részvételből eredő, KBER-en belüli egyenlegeit az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” soron kell kimutatni.

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, „Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos követelések” soron egyetlen nettó eszközként vannak feltüntetve (lásd alább a „Forgalomban lévő bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli egyenlegek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó NKB-k nemzetközi tartalékának az EKB részére történő átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a „Nemzetközi tartalék átadásának megfelelő kötelezettségek” soron vannak kimutatva.

Az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB által az NKB-k közti évközi nyereségfelosztás, ha van ilyen) az EKB mérlegében vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) követelések”, vagy az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” soron, egyetlen nettó eszköz-, illetve kötelezettségpozícióként kell kimutatni.

Forgalomban lévő bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.^[38] A forgalomban lévő eurobankjegyek összértékét az elosztási kulcs alapján, a hónap utolsó munkanapján allokálják az eurorendszer központi bankjaira.^[39]

Az EKB-ra a forgalomban lévő eurobankjegy-állomány összértékének 8%-a van ráosztva, amely a mérleg forrásoldalán, a „Forgalomban lévő bankjegyek” soron szerepel. Az EKB részesedését a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományból az NKB-kkal szembeni követelések fedezik. Ezeket a kamatozó követeléseket^[40] „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” alatt kell feltüntetni (lásd fentebb a „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések, illetve kötelezettségek” című pontot). A követeléseken keletkező kamatbevételt az eredménykimutatás „Kamatbevétel” alatt kell kimutatni.

Céltartalék pénzügyi kockázatokra

A Kormányzótanács dönthet úgy, hogy az EKB bevételét részben vagy egészében átutalja a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba. A céltartalék felhasználható, hogy a Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben ellensúlyozza a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségeket. Nagyságát és további indokoltságát évről évre felülvizsgálják figyelembe véve több egyéb tényező mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségről, kivéve, ha (i) a céltartalék összege nulla, és (ii) nem áll rendelkezésre az EKB-nak átutalandó bevétel.^[41]

Évközi nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkező értelmű kormányzótanácsi határozat – előzetes nyereségfelosztással a következő év januárjában kioszt egy összeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lévő eurobankjegyekből, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó jövedelmeinek az összegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a következő programokban vásárolja: (i) értékpapírpiaci program,(ii) harmadik fedezett kötvényvásárlási program, (iii) eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program, (iv) közszektort érintő vásárlási program és (v) pandémiás vészhelyzeti vásárlási program.^[42] Bármely ilyen döntés az Igazgatóság által előkészített indoklással ellátott becslés alapján abban az esetben kerül meghozatalra, ha a Kormányzótanács arra számít, hogy az EKB-nál összességében éves veszteség keletkezik, vagy az éves nyeresége kisebb lesz, mint ez a jövedelem. A Kormányzótanács dönthet úgy is, hogy részben vagy egészben átutalja a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékba (lásd fent a „pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék” pontot).

A Kormányzótanács továbbá határozhat úgy, hogy a forgalomban lévő eurobankjegyekből származó, januárban felosztandó jövedelmét csökkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséből az EKB-ra háruló költségekkel.

A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

Az eszközök és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap közé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank Éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszközöknek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bekövetkező olyan fontos gazdasági események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszköz- és forrásállományokat, a részletező pontokban vannak feltüntetve.

A számviteli irányelvek módosulása

2024-ben nem módosultak az EKB által alkalmazott számviteli irányelvek.

A számviteli becslések változásai

Az EKB 2024-ben megváltoztatta a fix kamatozású értékpapírokon keletkezett kamatbevétel keletkezésének módszerét. A kamatszelvény kamata, ázsiója és diszázsiója most a belső megtérülési ráta (IRR) módszerével összhangban kerül elszámolásra. Korábban a biztosítási díjakra és diszázsiókra az IRR-módszert, míg a kamatszelvények kamataira a lineáris módszert alkalmazták. A változás kihat a bevételelszámolás időzítésére, míg a fix kamatozású értékpapírok teljes futamideje alatti összes nyereséget, illetve veszteséget nem érinti.

Módosítások a pénzügyi kimutatások adatainak megjelenítésében

Az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2024. november 14-i (EU) 2024/2938 európai központi banki határozatban (EKB/2024/32) módosítjuk a „Tárgyévi veszteség” és a „Halmozott átvezetett veszteségek” tételeinek a mérlegben történő megjelenítését. Az EKB 2023. évi Éves beszámolójában az eszközoldalon a Tárgyévi veszteség” tétel önálló tételként van megjelenítve az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2016. november 3-i (EU) 2016/2247 határozat (EKB/2016/35) nyomán, miközben nem volt halmozott átvezetett veszteség.^[43] Az EKB 2024. évi Éves beszámolójában mind az „Elszámolt tárgyévi eredmény” és a „Halmozott átvezetett veszteség” önálló negatív tételként szerepel a mérleg forrásoldalán.

Ezenkívül az (EU) 2024/2938 határozat további módosításokat vezetett be az EKB mérlegének és eredménykimutatásának felépítésében. Ezek a következőket tartalmazzák: (i) a Céltartalék tétel szétbontva „Kockázati céltartalék”^[44] és „Egyéb céltartalék” tételekre a mérlegben (ii) az eredménykimutatásban a „Kamatbevétel” és „Kamatráfordítások” alatti bontás eltávolítása, ugyanakkor a beszámoló külön magyarázó pontjaiban megtalálhatók a vonatkozó információk.

A módosítások célja többek között az átláthatóság elősegítése és az EKB pénzügyi kimutatások információs értékének növelése.

A 2023-as megfelelő számadatokat ennek megfelelően korrigálták. A mérleg forrásoldalán negatív tételként 2023-ra közzétett 1266 millió € veszteség bemutatása azt eredményezi, hogy az EKB 2023. évi Éves beszámolójában kimutatott 674 496 millió euróhoz képest az adott évre vonatkozó összes eszköz- és kötelezettségállomány 673 229 millió euróra csökken.

Végezetül, 2024-ben az EKB módosította a monetáris politikai műveletekhez nem kapcsolódó tételek kamatbevételének (pl. kamatszelvényes) és kamatráfordításainak (pl. ázsió amortizációja) megjelenítését. Mostanáig az eredménykimutatásban bemutatott „Nettó kamatbevételek” soron a kamatbevételek és kamatráfordítások nettósításának különböző módjait alkalmaztuk, az ügylet típusától függően. Az EKB úgy döntött, hogy 2024-től kezdődően egyetlen mérlegtételen vagy portfólión belül az egyes instrumentumtípusokon felhalmozódó kamatot nettó alapon vagy a „Kamatbevétel” vagy a „Kamatráfordítások” soron kell kimutatni attól függően, hogy az eszköztípuson vagy portfólión keletkező nettó összeg pozitív vagy negatív-e. Úgy tekinthető, hogy ez a megjelenítés jobban tükrözi az ügylet lényegét, ugyanakkor igazodik a monetáris politikai műveletekhez kapcsolódó eszközökből és kötelezettségekből származó kamatbevételre és -ráfordításra alkalmazott nettósítási elvhez.^[45] A 2023-ban a megfelelő összegek a következőképpen módosultak:

Egyéb kérdések

A KBER-alapokmány 27. cikkével összhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa először ötéves időtartamra, a 2022. pénzügyi év végéig hagyta jóvá a Baker Tilly GmbH & Co. KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Düsseldorf (Németország) vállalatnak az EKB független könyvvizsgálójaként való kinevezését. A Tanács a Kormányzótanács ajánlása alapján 2023-ban jóváhagyta ezen időszak további két évvel, a 2024. pénzügyi év végéig történő meghosszabbítását.

2.4 A mérleg magyarázó pontjai

1. pont - Aranykészletek és aranykövetelések

Ez a tétel az EKB aranyállományát tartalmazza:

Az EKB aranyállományának euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam emelkedése miatt emelkedett meg (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” szakasz „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontját és az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

2. pont – Euroövezeten kívüli és euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

2.1 pont – Az IMF-fel szembeni követelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja 2024. december 31-én, amikor értéke 2227 millió € (2023: 2083 millió €). Az állomány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú, önkéntes SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF-et felhatalmazták, hogy minimális és maximális állományszintek között az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a „Számviteli irányelvek” 2.3 szakaszában az „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontot). Az EKB SDR-állománya 2024-ben az év során szerzett kamatbevételnek köszönhetően bővült. Emellett az SDR euróval szembeni felértékelődése 2024-ben szintén hozzájárult ahhoz, hogy a szóban forgó állomány euróban kifejezett értéke megemelkedjen.

2.2 pont – Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni követelések devizában

A két mérlegsor a bankokkal szembeni követelésekből, devizahitelekből, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekből áll.

Az említett tételek összértéke 2024-ben elsősorban azért nőtt, mert az USA-dollár felértékelődött az euróval szemben, és az év során – elsősorban az USA-dollár portfólióból – származó jövedelmet újra befektették.

Az EKB nettó devizaállománya^[46] a következő:

2024-ben nem került sor devizaintervencióra.

3. pont - Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések euróban

2024. december 31-én a tétel euroövezetbeli rezidenseknél vezetett folyószámlákat tartalmazott 2 millió € értékben (2023: 17 millió €).

4. pont – Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban

4.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2024. december 31-én az EKB-nak azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományát tartalmazta, amely az értékpapírpiaci program (SMP), a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program (ABSPP), a közszektort érintő vásárlási program (PSPP) és a pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében került a tulajdonába.

2024-ben tovább szűkült az eszközvásárlási program (APP)^[47] portfóliója, mivel az eurorendszer 2023 júliusában már nem fektette be újra a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket.^[48]

Ami a PEPP-et illeti,^[49] a Kormányzótanács 2023. decemberi határozatát követően^[50] az eurorendszer 2024 első felében folytatta a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztések teljes körű újrabefektetését. Az év második felében a PEPP-portfólió átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkent, mivel az eurorendszer nem fektette be újra a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP szerinti újrabefektetés 2024 végén leállt.

Az EKB által a fenti programok keretében vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken vannak kimutatva (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Értékpapír” című pontját).

Az EKB hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományának amortizált bekerülési költsége és piaci értéke^[51] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak összehasonlításképpen közöljük) a következő:

Az EKB által tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok amortizált bekerülési értékének év közbeni változása a következőképpen alakult:

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programokban beszerzett értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

Ezzel összefüggésben évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes programnál külön-külön értékeljük. Ott, ahol értékvesztési mutatókat figyelünk meg, további elemzéssel ellenőrizzük, hogy a tranzakciókban részt vevő értékpapírokhoz kötődő pénzmozgást nem befolyásolta-e értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon 2024-ben az EKB nem könyvelt el veszteséget.

Az eurorendszer értékpapír-állományainak amortizált bekerülési költsége^[52] a következő:

5. pont – Eurorendszeren belüli követelések

5.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések

Ez a tétel az EKB-nak az euroövezetbeli NKB-kkal szembeni azon követelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3 számviteli irányelvek „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Ez a tétel 2024. december 31-én 127 067 millió € (2023: 125 378 millió €). A fenti követelések után 2024-ben fizetett kamatot naponta számítjuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatláb alapján (lásd az „Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelésekből származó kamatbevétel” című 24.2 pontot és „Az eurorendszeren belüli egyenlegek díjazásához használt kamatláb változása” című 34. pontot).

6. pont – Egyéb eszközök

6.1 pont – Tárgyi eszközök és immateriális javak

Ez a tétel a következőkből áll:

Év végén értékvesztési vizsgálatot végeztünk az EKB főépületén és használatijog-eszközként nyilvántartott irodaépületein, és nem állapítottunk meg értékvesztés miatti veszteséget.

6.2 pont – Egyéb pénzügyi eszközök

Ez a tétel elsősorban az EKB sajáttőke-portfóliójából áll, amely túlnyomórészt az EKB befizetett tőkéjének befektetéseit, valamint az általános tartalékalapba és a pénzügyi kockázati céltartalékba átvezetett összegeket tartalmazza. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési költséggel, valamint egyéb euróban vezetett folyószámlák.

A tétel elemei:

A tétel 2024-es nettó növekedése elsősorban az EKB saját vagyonalap-portfólióján keletkező kamatjövedelem úrjabefektetéséből ered.

6.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

Ez a tétel a 2024. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 21. pontot). A 681 millió eurós értékelési különbözet (2023: 552 millió €). Ezek azoknak a tranzakcióknak az átszámolásából erednek, amelyeket a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra. Ez eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átszámolásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

6.4 pont – Aktív időbeli elhatárolások

Ez a tétel a következőkből áll:

2024. december 31-én szintén magában foglalta az euroövezeti NKB-k által a TARGET-egyenlegek után 2024 decemberében befizetendő felhalmozott kamatkövetelést (lásd az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot), valamint az euroövezeti NKB-kkal szemben 2023 utolsó negyedévében felhalmozódott kamatkövetelést, amely az EKB-nak az eurorendszeren belüli eurobankjegy-elosztásához kapcsolódik (lásd „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1 pontot). Ezeket az összegeket 2025 januárjában számolták el.

Tartalmazza még az értékpapírállományon felhalmozódott kamatot, beleértve a megvásárlás időpontjában kifizetett fennmaradó kamatot, (lásd a „Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, euroövezeten kívüli hitelek és egyéb euroövezeten kívüli eszközök; euroövezeti rezidensekkel szembeni devizakövetelések” című 2.2 pontot, az „Euroövezeti rezidensek értékpapír-állományai euróban” című 4. pontot és az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2 pontot).

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó felhalmozódott jövedelem a 2024. évi díjfizetési időszakra a 2025-ben beszedésre kerülő felügyeleti díjnak felel meg (lásd a „Díjakból, jutalékokból származó nettó bevétel/ráfordítás” című 27. pontot).^[53]

A tétel fennmaradó részét elsősorban (i) a KBER működési projektjeiből és szolgáltatásaiból származó bevétel alkotja (lásd az „Egyéb bevétel” című 29. pontot); (ii) egyéb pénzügyi instrumentumokon felhalmozódott kamatbevétel; és (iii) vegyes előzetes kifizetések.

6.5 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2024. december 31-én 53 millió € (2023: 88 millió €), és főként olyan 24 millió € értékű állományokat tartalmaz (2023: 28 millió €), amelyek a 2024. december 31-én fennálló devizaswapügylet- és határidős devizaügylet-állományokhoz kapcsolódnak (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 21. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint számítjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

Ebbe beletartoznak még a KBER működési projektjeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos követelések (lásd az „Egyéb bevétel” című 29. pontot), valamint a visszatérítendő áfához kapcsolódó egyenlegek.

7. pont – Forgalomban lévő bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját). Összege 2024. december 31-én 127 067 millió € volt (2023: 125 378 millió €).

8. pont – Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek euróban

Az eurorendszer központi bankjai úgy is elfogadhatnak készpénzfedezetet a PSPP és az állami szektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzési konstrukcióiban, hogy nincs újrabefektetési kötelezettségük. Az EKB esetében egy szakosodott intézmény közvetítésével zajlanak a műveletek.

2024. december 31-én az euroövezeti hitelintézetekkel végzett hasonló hiteltranzakciókból származó fennálló egyenlegek 2388 millió eurót tettek ki (2023: 4699 millió €). A fedezetként kapott készpénz TARGET-számlákra került átutalásra, és mivel az év végén nem került befektetésre, ezek az ügyletek a mérlegben szerepelnek (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Penziós ügyletek” című pontját és az „Értékpapír-kölcsönzési programok” című 18. pontot).^[54]

9. pont – Egyéb euroövezeti rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

9.1 pont – Államháztartás

2024. december 31-én ez a tétel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 73 millió € összegű betéteit tartalmazta (2023: 143 millió €). 2023 végén az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) betéteit is magában foglalta. A KBER-alapokmány 21. cikke alapján „az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” „az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére”.

9.2 pont – Egyéb kötelezettségek

Ez a tétel a TARGET-EKB komponensen keresztül a TARGET-hez kapcsolódó euroövezeti kisegítő rendszerek^[55] egyenlegeit tartalmazza. Ez a tétel 2024. december 31-én 24 482 millió € (2023: 20 479 millió €).

10. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban

Ez a tétel a következőkből áll:

2024. december 31-én ezen tétel legnagyobb részét az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott betétek tették ki, amelyek az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatosak (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezelése” című 22. pontot).

Ezenkívül a tétel TARGET-állományokat is tartalmazott, köztük az euroövezeten kívüli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET-állományait (lásd a Számviteli irányelvek „KBER-en/eurorendszeren belüli követelések/kötelezettségek” című 2.3 pontját) és a TARGET-EKB-tagrendszeren keresztül a TARGET-hez kapcsolódó, euroövezeten kívüli kisegítő rendszereket.

Ezenkívül idetartoznak azok az állományok, amelyek az euroövezeten kívüli hitelintézetekkel folytatott PSPP- és az állami szektorbeli PEPP értékpapír-kölcsönzési tranzakciókból származnak. A fedezetként kapott készpénz TARGET-számlákra került átutalásra, és mivel az év végén nem került befektetésre, ezek az ügyletek a mérlegben szerepelnek (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Penziós ügyletek” című pontját és az „Értékpapír-kölcsönzési programok” című 18. pontot).

A tétel fennmaradó részét a Federal Reserve System rendszerrel kötött állandó, kölcsönös devizamegállapodásból származó egyenleg alkotta. A megállapodás értelmében a Federal Reserve Bank of New York swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésére abból a célból, hogy az eurorendszer partnerkörét rövid lejáratú, dolláralapú forrással lássa el. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket köt az euroövezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó műveleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. Az egymást közvetlenül követő (back-to-back) swapügyletek az EKB és az euroövezeti NKB-k között eurorendszeren belüli követeléseket/kötelezettségeket eredményeznek. Ezenkívül az EKB által a Federal Reserve Bank of New York-kal és az euroövezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határidős követeléseket és kötelezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 21. pontot).

11. pont – Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek devizában

11.1 pont – Betétek, egyenlegek, egyéb kötelezettségek

2024. december 31-én ebben a tételben nem szerepelt egyenleg, míg 2023 végén egy euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni 24 millió € összegű devizakötelezettséget tartalmazott, amely az EKB devizatartalékainak kezeléséhez kapcsolódóan keletkezett.

12. pont – Eurorendszeren belüli kötelezettségek

12.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Ide az EKB-nak az euroövezeti nemzeti központi bankokkal szembeni kötelezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett NKB-k az eurorendszerhez való csatlakozás alkalmával devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30. cikke 2. bekezdésének megfelelően a járulékok mértéke rögzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedései arányában.

Az EKB tőkejegyzési kulcsában alkalmazott NKB-súlyok ötévente esedékes és 2024. január 1-jén végrehajtott kiigazítása nyomán az euroövezeti NKB-k súlya az EKB jegyzett tőkéjében lecsökkent (lásd a „Saját tőke” című 16. pontot). Ez 2024. január 1-jén 109 millió eurós csökkenést eredményezett, amelyet az euroövezeti NKB-knak visszafizettünk.

2024-ben a kötelezettségek díjazását napi szinten számoltuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatláb alapján (lásd „Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett kamat” című 24.3 pontot és „Az eurorendszeren belüli egyenlegek díjazásához használt kamatláb változása” című 34. pontot).

12.2 pont – A TARGET-tel kapcsolatos kötelezettségek (nettó)

Ez a tétel az euroövezeti NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET-egyenlegeit tartalmazza (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” „KBER-en/eurorendszeren belüli egyenlegek” című pontját).

A nettó TARGET kötelezettség csökkenése elsősorban a következő pénzbeáramlásoknak volt tulajdonítható: (i) az APP és a PEPP szerinti értékpapírok lejárata, amelyeket a TARGET-számlákon keresztül számoltak el, és amelyeket csak részben ellensúlyozott a PEPP szerinti újrabefektetések (lásd az „Euroövezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” című 4. pontot), valamint (ii) az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott, az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatos magasabb betétek (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot). E tényezők hatását részben ellensúlyozták az EKB nettó TARGET-kötelezettségére fordított kamatráfordításokból eredő pénzkiáramlások (lásd a „TARGET-egyenlegekből az NKB-knak fizetendő nettó kamatráfordítás” című 24.5 pontot).

Az USA-dollárban denominált likviditásbővítő műveletekhez kapcsolódó back-to-back swapokból származó egyenlegek kivételével az euroövezeti NKB-k EKB-val szembeni TARGET-pozícióinak díjazását 2024-ben naponta számították ki az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatláb alapján (lásd „Az NKB-k által a TARGET-egyenlegekből származó nettó kamatráfordítás/az NKB-knak fizetendő nettó kamatráfordítás” című 24.5 pontot és az „Az eurorendszeren belüli egyenlegek díjazásához alkalmazott kamat megváltozása” című 34. pontot).

12.3 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek

Ez a tétel 2024. december 31-én 40 millió € (2023: 40 millió €). Elsősorban az EKB által az Európai Bizottság fiskális megbízottjaként elfogadott betétek tették ki, amelyek az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek kezelésével kapcsolatosak (lásd a „Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek kezelése” című 22. pontot).

13. pont – Egyéb kötelezettségek

13.1 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési különbözete

2024. december 31-én ebben a tételben nem szerepelt egyenleg. Ez a tétel 2023 végén elsősorban az év végén fennálló devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek értékelési változásaiból állt (lásd a „Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek” című 21. pontot). Az értékelési különbözet 68 millió eurót tett ki. Ezek azoknak a tranzakcióknak az átszámolásából erednek, amelyeket a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra. Ez eltér attól az euroértéktől, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán történő átszámolásával kapunk (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Mérleg alatti instrumentumok” és „Arany- és devizaeszközök, illetve -források” című pontjait).

13.2 pont - Passzív időbeli elhatárolások

Ez a tétel a következőkből áll:

2024. december 31-én ez a sor két fő tételt foglalt magába: a TARGET-állományok után az NKB-knak 2024 decemberére fizetendő kamat (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.2 pontot), valamint az euroövezeti NKB-knak 2024-re fizetendő felhalmozódott kamat, amely az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékból keletkezett követeléseken keletkezett (lásd a „Nemzetközitartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot). Ezeket az összegeket 2025 januárjában számolták el.

Ez a tétel tartalmazza továbbá az EKB által fiskális megbízottként elfogadott betétek után fizetendő felhalmozott kamatot (lásd az „Államháztartás” című 9.1 pontot, az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot és az „Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) kötelezettségek” című 12.3 pontot).

A tétel fennmaradó részében elsősorban (i) az euroövezet TARGET-hez TARGET-EKB komponensen keresztül kapcsolódó kisegítő rendszereinek felhalmozódott kamata (lásd az „Egyéb kötelezettségek” című 9.2 pontot) és (ii) vegyes passzív időbeli elhatárolások találhatók.

13.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2024. december 31-én 1327 millió € (2023: 1401 millió €). A tartalmazott egyenlegek összesen 574 millió eurót tesznek ki (2023: 635 millió €), amelyek a devizaswapügyletekhez és határidős devizaügyletekhez kapcsolódnak (lásd a hasonló című 21. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illető devizanem mérlegfordulónapi átlagos költsége szerint számítjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg rögzített euroértékén (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” „Mérleg alatti instrumentumok” című pontját).

A tétel 110 millió €-s lízingkötelezettséget is tartalmazott (2023: 117 millió €) (lásd a 2.3 „Számviteli alapelvek” „Lízing” című pontját).

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megszűnése után fizetett juttatásokhoz, valamint egyéb hosszú távú juttatásokhoz^[56] kapcsolódik.

Az EKB munkaviszony utáni és egyéb hosszú távú juttatásai

Mérleg
A mérleg forrásoldalán a „Vegyes tétel” alatt kimutatott, a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatások összegei a következők:

A munkavállalókkal szemben 2024-ben fennálló, járadékkal meghatározott kötelezettség 2712 millió eurós jelenértéke (2023: 2458 millió €) 293 millió € összegű felosztó-kirovó rendszeren alapuló juttatást tartalmazott (2023: 278 millió €), amely a munkaviszony megszűnte után járó, nem nyugdíjjellegű juttatásokkal és egyéb hosszú távú juttatásokkal kapcsolatos. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott kötelezettség 37 millió eurós jelenértéke (2023: 35 millió €) kizárólag a munkaviszony megszűnése utáni, felosztó-kirovó rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükrözi.

Az EKB-s munkaviszony megszűnése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó kötelezettségek újraértékelt állományai a mérlegben az „Átértékelési számlák” alatt vannak kimutatva. A tétel 2024-es újraértékelési nyeresége 416 millió € volt (2023: 238 millió €) (lásd az „Átértékelési számlák” című 15. pontot).

A járadékkal meghatározott kötelezettség, a nyugdíjrendszer-eszközök és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott kötelezettség jelenértéke a következőképpen változott:

A jelenlegi befizetőkre és nyugdíjasokra vonatkozó 2024-es múltbeli szolgálati költség az EKB 2024-es nyugdíjrendszerére vonatkozó szabályok módosításából eredt, amely szerint a nyugdíjak éves növekedése 2026-tól igazodik az EKB munkavállalóira vonatkozó általános éves fizetéskiigazításhoz.

A járadékkal meghatározott kötelezettség 2024-es újraértékelési nyeresége elsősorban az aktuáriusi értékeléshez használt diszkontráta 2023-ban 3,4%-ról 2024-ben 3,6%-ra való emelkedésének és a demográfiai feltevések változásának tudható be.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszközeinek valós értéke a következőképpen változott:

A nyugdíjrendszer eszközeinek újraértékelési nyereségei 2024-ben annak tudhatók be, hogy az alap egységeinek tényleges hozama magasabb volt, mint a nyugdíjrendszer eszközeinek feltételezett kamatbevétele, amely 3,4%-os diszkontráta feltevésén alapult.

Az újraértékelési eredmények a következőképpen módosultak:

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban megjelenő összegek:

A tárgyidőszaki szolgálat költségének, a kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltségének és a nyugdíjrendszer eszközein keletkezett kamatbevételnek az eredménykimutatásban szereplő összegeit az előző évben alkalmazott kamatlábbal kell megbecsülni. Az aktuáriusi értékeléshez használt diszkontráta a 2022. évi 3,9%-ról 2023-ban 3,4%-ra csökkent, ami 2024-ben magasabb folyó szolgálati költséget eredményezett. A kötelezettséggel kapcsolatos kamatköltség és a nyugdíjrendszer eszközein keletkezett kamatbevétel szintén emelkedett a nagyobb egyenlegek miatt, amelyek ellensúlyozzák az alkalmazott alacsonyabb diszkontráta hatását.

Az EKB nyugdíjrendszerére vonatkozó szabályok 2024-es módosításából eredő múltbeli szolgálati költséget teljes egészében elszámoltuk arra az évre vonatkozó eredménykimutatásban, amelyben módosítási határozatot meghozták.

Az alapvető feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelés összeállításánál a független aktuáriusok olyan feltevéseket alkalmaztak, amelyeket az Igazgatóság számviteli és közzétételi célra elfogadott. A munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó kötelezettség kiszámításánál az alábbi főbb feltevéseket alkalmaztuk:

14. pont – Céltartalékok

14.1 pont – Egyéb céltartalékok

Ebbe a tételbe tartoznak 2024. december 31-én a 72 millió eurós igazgatási céltartalékok (2023: 67 millió €).

15. pont – Átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszközök, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéből származó átértékelési egyenlegekből áll (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Bevételelszámolás”, „Arany- és devizaeszközök és források”, „Értékpapír” és „Mérleg alatti instrumentumok” című pontjait). Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó kötelezettségének újraértékelt összege, amely a munkaviszony megszűnése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Az EKB munkaviszony megszűnése utáni juttatásai és egyéb hosszú távú juttatások” című pontját és a „Vegyes tétel” című 13.3 pontot).

Az átértékelési számlák 2024-ben főként az arany euróban kifejezett piaci árfolyamának emelkedése miatt növekedtek. A devizaalapú átértékelési számlák is emelkedtek, ami elsősorban az USA-dollár euróval szembeni felértékelődésének tudható be.

Az év végi átértékelés során alkalmazott devizaárfolyamok a következők:

16. pont – Saját tőke

16.1 pont – Tőke

Az EKB tőkejegyzési kulcsának változása
A KBER alapokmánya 29. cikkének értelmében az EKB tőkejegyzési kulcsában az NKB-khoz rendelt súlyokat ötévente kiigazítjuk^[57]. Az EKB megalapítása óta 2024. január 1-jén ötödször módosítottunk az alábbiak szerint:

Az EKB befizetett tőkéje 2024. január 1-jén 23 millió euróval csökkent. Ennek oka, hogy az euroövezeti (a tőkejegyzést teljes egészében befizető) NKB-k súlya az EKB 10 825 millió € összegű jegyzett tőkéjében összesen 0,2200 százalékponttal csökkent, és az euroövezeten kívüli NKB-k (amelyek a tagsági jegyzésüknek csak a 3,75%-át fizetik be) súlya ugyanennyivel emelkedett.

A következő táblázat a tőkejegyzési kulcs, a jegyzett tőke és a befizetett tőke változásait mutatja be:

Az euroövezeti NKB-k teljes egészében befizették tőkerészesedésüket.

Az euroövezeten kívüli NKB-k jegyzett tőkéjük 3,75%-ának befizetésével kötelesek hozzájárulni az EKB működési költségeihez. Nekik nem jár az EKB felosztható nyereségéből részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem kötelesek fedezni.

17. pont – Átvezetett halmozott veszteség

Ez a tétel 2024. december 31-én 1266 millió € (2023: nulla). Ez magában foglalta az EKB 2023. évi veszteségét, amelyet a Kormányzótanács határozata nyomán átvezettünk az EKB mérlegére, hogy a jövőbeli nyereség terhére jóváírásra kerüljön.

2.5 Mérleg alatti instrumentumok

18. pont - Értékpapír-kölcsönzési programok

Az EKB saját vagyonalap-kezelésének részeként az értékpapír-kölcsönzési programhoz kapcsolódó megállapodást kötött, amelynek értelmében egy szakosodott intézmény bonyolítja le az EKB nevében az értékpapír-kölcsönzési ügyleteket. A Kormányzótanács döntéseinek megfelelően az EKB monetáris politikai célú értékpapír-állományt is rendelkezésre bocsátott kölcsönzés céljára.^[58]

A kapott fedezettől függően az értékpapír-kölcsönzési műveleteket (i) értékpapírfedezet ellenében mérleg alatti számlákon vagy (ii) az év végén be nem fektetett készpénz ellenében végezve mérlegszámlákon kell kimutatni (lásd az „Euroövezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb kötelezettségek, euróban ” című 8. pontot és az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

A kölcsönadott értékpapírok és a megfelelő fedezet piaci értéke a következőképpen alakult:

19. pont – Tőzsdei határidős (futures) kamatlábügyletek

Az év végén a következő év végi devizaárfolyamon átszámított tranzakciók álltak fenn:

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

20. pont – Határidős értékpapírügyletek

2024. december 31-én nem álltak fenn határidős értékpapírügyletek. Ezzel szemben 2023 végén a határidős értékpapír-vásárlás és eladás kinnlevő állományai – év végi árfolyamon átszámítva egyaránt 45 millió eurót tettek ki:

A tranzakciók az EKB nemzetközi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

21. pont – Devizaswapügyletek és határidős devizaügyletek

A nemzetközi tartalék kezelése Az EKB nemzetközitartalék-kezelésének a keretében devizaswapügyleteket és határidős devizaügyleteket kötöttünk. Az ezekből a tranzakciókból eredő követelés-, illetve kötelezettségállományok év végi piaci árfolyamon átszámolt év végi állományai a következők:

Likviditásbővítő swapmegállapodások
Az EKB központi banki swapkeret-hálózat tagja, továbbá kölcsönös swapmegállapodást kötött a következő központi bankokkal: Bank of Canada, Bank of England, Bank of Japan, Federal Reserve System, Swiss National Bank. Emellett kölcsönös swapkeretet tart fenn a Kínai Központi Bankkal. Ezek a swapmegállapodások lehetővé teszik, hogy (i) a fent említett központi bankok bármely pénznemében likviditást biztosítsanak az euroövezeti bankoknak, vagy (ii) eurolikviditást nyújtsanak a fenti központi bankok joghatósága alá tartozó pénzintézeteknek. Továbbá swapmegállapodások vannak érvényben a Danmarks Nationalbankkal és a Sveriges Riksbankkal, ami a joghatóságuk alá tartozó pénzintézeteknek nyújtott eurolikviditáshoz kapcsolódik. A fenti intézkedések célja a nemzetközi finanszírozási piacok feszültségeinek enyhítése és a kedvezőtlen visszacsatolási hurkok kockázatának minimalizálása.^[59]

Az eurorendszer partnerkörének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú követelései és kötelezettségei keletkeztek 2025-es lejárattal (lásd az „Euroövezeten kívüli rezidensekkel szembeni kötelezettségek euróban” című 10. pontot).

22. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtó műveletek adminisztrációja

2024-ben is az EKB felelt a középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus és a Görögországgal kötött hitelkonstrukció-megállapodás keretében végzett uniós hitelfelvételi és hitelnyújtó műveletekkel kapcsolatos számlaadminisztrációért és a fizetési tranzakciók feldolgozásáért.

A Covid19-világjárványra adott válaszként az EU hitelt nyújtott a tagállamoknak a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új európai eszköz (SURE) keretében. Az instrumentum 2022. december 31-étől nem volt elérhető, viszont a vonatkozó kibocsátások 5–30 éves futamidejű kötvényekből álltak.

2024-ben az EU továbbra is vissza nem térítendő pénzügyi támogatással és hiteltámogatással finanszírozta a tagállamoknak a Next Generation EU (NGEU) program alatt, amelyet azzal a céllal állítottak fel, hogy támogassa az EU gazdasági fellendülését és megkönnyítse az uniós gazdaságban a „zöld” és digitális átállást. Az EU 2024-ben támogatást nyújtott mind Ukrajnának, mégpedig az új ukrán konstrukcióról szóló rendelet alatti kölcsönök formájában, mind az Egyiptomi Arab Köztársaságnak rövid lejáratú, makroszintű pénzügyi támogatás formájában. Az EKB a fenti instrumentumokkal kapcsolatos műveletek adminisztrációjával támogatta az Európai Bizottságot.

Ezenkívül kifizetőhelyként működik az Európai Bizottság számára az EU új kibocsátási szolgálatával kapcsolatban, amelyet 2024 januárjában állítottak fel.

2024-ben az összes említett művelettel kapcsolatos fizetésforgalmat az EKB dolgozta fel.

23. pont – Függőben levő peres eljárásokból származó függő kötelezettségek

Az EKB ellen a Banca Carige S.p.A. (Banca Carige) feletti felügyeleti funkciója gyakorlásával kapcsolatban peres eljárás indult. (Banca Carige). Két hasonló perben a Banca Carige részvényesei pénzügyi kártérítést kérnek az EKB-tól azért a kárért, amely a Banca Cariget állítólagosan érte az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos különféle intézkedések miatt, amelyek mind állítólagos mulasztásokat, mind ártalmas lépéseket tartalmaztak. Az EKB első fokon az egyik esetben nyert; a Törvényszék vonatkozó ítéletét az ügyfél megfellebbezte, és jelenleg bírósági szakaszban még függőben van. A másik peres eljárás a Törvényszék előtt továbbra is függőben van. Az említett ügyeket érintő döntéshozatal során figyelembe veszik többek között a hasonló ügyek végkifejletét. Az egyik ügyet illetően az EU Törvényszékének 2022. október 12-i ítélete szerint az EKB-nak a Banca Carige feletti ideiglenes vagyonfelügyeletet elrendelő határozata az olasz jog szerint nem rendelkezett megfelelő jogalappal. Ennek megfelelően a Törvényszék hatályon kívül helyezte az EKB-nak a Banca Carige ideiglenes közigazgatási eljárás alá vonásáról szóló határozatát, valamint az ideiglenes vagyonfelügyelet időtartamának 2019-es első meghosszabbítását. A Törvényszék ítélete ellen azonban az EKB az Európai Unió Bíróságánál fellebbezett, így megtörténhet az ítélet hatályon kívül helyezése. Ezenkívül az ideiglenes vagyonfelügyeletet meghosszabbító két további EKB-határozatot ellen is kereset folyik, amelyben még nem hoztak ítéletet.

2.6 Az eredménykimutatás sorait részletező pontok

24. pont – Nettó kamatbevétel/(ráfordítás)

24.1 pont – Nemzetközi tartalék utáni nettó kamatbevétel

Az EKB nemzetközi tartalékán keletkezett nettó kamatbevétel, illetve -ráfordítás instrumentumtípusonként az alábbi táblázatban látható:

Az EKB nemzetközi tartalékán keletkezett nettó kamatbevétel, illetve -ráfordítás devizánkénti bontásban a következő:

24.2 pont – Kamatbevétel eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelésekből

Az EKB-nak a teljes forgalomban lévő eurobankjegy-állomány kibocsátásában levő 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatjövedelme (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Forgalomban lévő bankjegyek” című pontját és „Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések” című 5.1 pontot) 2024-ben 5232 millió € (2023: 4817 millió €). A növekedés forrása az irányadó refinanszírozási műveletek előző évhez viszonyított magasabb átlagos kamatlába (2024: 4,1%, 2023: 3,8%).

24.3 pont – Az NKB-knak az átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseire fizetett díjazás

2024-ben az euroövezeti NKB-knak az EKB-nak átadott nemzetközi tartalék utáni követeléseiből származó díjazás ráfordítása (lásd a „Nemzetközi tartalékátadás mértékének megfelelő kötelezettségek” című 12.1 pontot) 1448 millió eurót tett ki (2023: 1335 millió €). A növekedés forrása az irányadó refinanszírozási műveletek előző évhez viszonyított magasabb átlagos kamatlába (2024: 4,1%, 2023: 3,8%).

24.4 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állományokon keletkezett nettó kamatbevétel

A monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó nettó kamatbevétel a következőképpen alakult:

24.5 pont – TARGET-egyenlegekből származó, az NKB-knak vagy tőlük járó nettó ráfordítás

A TARGET-egyenlegekből az NKB-knak/az NKB-knak fizetendő kamatbevétel, illetve -ráfordítás a következőképpen alakult:

A növekedés oka elsősorban az irányadó refinanszírozási műveletek magasabb átlagos kamata (2024: 4,1%, 2023: 3,8%).

25. pont – Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/(veszteség)

A pénzügyi műveletekből realizált nyereség, ill. veszteség a következőképpen alakult:

A nettó realizált árfolyamveszteség az értékpapírokon és tőzsdei határidős kamatlábügyleteken realizált nyereséget és veszteséget foglalja magában. A nettó realizált árfolyamveszteség 2024-ben főként az ABSPP-ben tartott értékpapírok visszafizetéséhez kapcsolódó ázsiók és diszázsiók amortizációjának elszámolási módszeréből eredt.^[60] A nettó realizált árfolyamveszteséget részben ellensúlyozta a nettó realizált devizaárfolyam-nyereség, amely nagyrészt az USA-dollárban denominált néhány értékpapír év végi árfolyam-értékvesztésének következménye.

Az alábbi táblázat a pénzügyi műveletekből származó realizált nyereséget és veszteséget mutatja devizanem és negyedév szerinti bontásban:

26. pont – Pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása

A pénzügyi eszközök és pozíciók értékcsökkenési leírása a következőképpen alakult:

A főként a USD-portfólióban tartott több értékpapír piaci értéke csökkent, miközben a megfelelő hozamok 2024 vége felé növekedtek. Ez nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett az év végén.

A nem realizált devizaárfolyam-veszteséget az EKB japán jenállománya átlagos beszerzési költségének a 2024. év végi árfolyamra való értékvesztése okozta. Ez a japán jen euróval szembeni leértékelődését tükrözi a deviza beszerzése óta.

27. pont – Díjakból, jutalékokból eredő nettó bevétel/(ráfordítás)

Az e soron szereplő bevételek elsősorban a felügyeleti díjakból állnak. a kiadások pedig túlnyomórészt a letéti díjakból származtak.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások
A bankfelügyelethez kapcsolódó bevétel főként a felügyeleti díjból származó bevételt tartalmazza. Az EKB éves díjat szab ki a felügyelt szervezetekre azzal a céllal, hogy a felügyeleti feladatok elvégzése során felmerült kiadásait ebből fedezze. Az EKB-nak a bankfelügyeleti feladatok ellátása során felmerült tényleges éves ráfordításai alapján a felügyeleti díjból származó bevétel 2024-ben 681 millió € volt (2023: 654 millió €).

A kivetendő felügyeleti díj összegének meghatározása érdekében a tényleges éves kiadást kiigazítjuk az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok során visszatérített, illetve akkor kapott összegeivel, valamint egyéb kiigazításokkal, beleértve a késedelmi kamatot.^[61] Figyelembe véve a késedelmes fizetés után kapott kamatnak megfelelő kiigazítást, valamint az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakok után fizetett nettó visszatérítést, a 2024-es díjfizetési időszakra a felügyelt szervezetekre kivetendő éves felügyeleti díj az 681 millió €-s tényleges éves ráfordítással csaknem egyenlő összegnek felel meg^[62] (lásd az „Aktív időbeli elhatárolások” című 6.4 pontot). Az egyes felügyeleti díjakat 2025 második negyedévében számlázzák ki.^[63]

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki jogszabályoknak (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredménykimutatásába foglaljuk bele. 2024-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 16 millió € bevétel származott (2023: 18 millió €).

Így az EKB felügyeleti feladatokból eredő bevétele a következőképp alakult:

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletéből, a kevésbé jelentős szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Ezek az EKB felügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból, valamint a felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek ráfordításaiból állnak, amelyek a következők területekkel kapcsolatos szolgáltatásokat érintik: létesítménygazdálkodás; emberierőforrás-gazdálkodás; informatika (IT); jogi, könyvvizsgálati és adminisztratív szolgáltatások; kommunikáció és fordítás; egyéb tevékenységek.

Az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó tényleges ráfordítása, amelyet a 2024-es éves felügyeleti díjakból fedeznek, 681 millió € volt (2023: 654 millió €). Az infláció hatása mellett a felügyeleti kezdeményezések intenzívebbé válása, valamint a bankfelügyeletre szánt informatikai rendszerek folyamatos fejlesztéséből és tökéletesítéséből eredő magasabb költségek is hozzájárultak a ráfordítások általános emelkedéséhez.

28. pont – Tőkeinstrumentumokból és részesedésekből származó bevétel

Ezen a soron a Nemzetközi Fizetések Bankjában (BIS) tartott EKB-részvénycsomag 2024. évi 1 millió € osztaléka (2023: 1 millió €) van a tétel alatt kimutatva, amely az EKB BIS-részvényeiből származik (lásd az „Egyéb pénzügyi eszközök” című 6.2 pontot).

29. pont – Egyéb bevétel

2024-ben a különféle egyéb bevételek 119 millió eurót tettek ki (2023: 72 millió €). A összesen érték a részt vevő NKB-knak azon költségekhez való hozzájárulásából származott, amelyek az EKB-ra hárultak a KBER-szintű működési projektekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

30. pont – Személyi jellegű ráfordítások

A személyi jellegű ráfordítások a következőképpen alakultak:

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaidős egyenértékben (FTE)^[64] kifejezve 2024-ben 4297 fő (2023: 4222), amelyből 386 (2023: 380) vezetői pozícióban volt.

A munkaviszony megszűnése utáni juttatások megemelkedett költségei az EKB nyugdíjrendszereire vonatkozó szabályok 2024-es módosításából adódtak. Az EKB vonatkozó nyugdíjszámviteli szabályaival összhangban az e módosításból eredő múltbeli szolgálati költséget teljes egészében a döntéshozatal idején a 2024. évi eredménykimutatásban jelenítettük meg (lásd az „Vegyes tétel” című 13.3 pontot). A bérek és juttatások összege összhangban volt az EKB tervezett nagyobb átlagos dolgozói létszámával és a rendszeres fizetéskiigazítással.

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést, továbbá lakhatási pótlékot kapnak. Az elnöknek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Igazgatóság tagjait és a Felügyeleti Testület elnökét reprezentációs pótlék is megilleti. Az Európai Központi Bank személyzeti szabályzatára figyelemmel mindkét testület tagjai – egyéni körülményeik függvényében – jogosultak lehetnek háztartási, családi, oktatási és egyéb támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetendő adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2024-ben az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képviselői nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a következők voltak:^[65]

A két testület tagjainak nyújtott összes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett járulékok összege 1 254 013 € volt (2023: 1 169 703 €).

Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még kaphatnak átmenetileg kifizetéseket. 2024-ben ez az összeg, a kapcsolódó pótlékok, valamint az EKB hozzájárulása a két testület volt tagjainak egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításához 552 772 €-t (2023: 365 864 €) tett ki. A növekedés annak tudható be, hogy 2024-ben több volt igazgatósági tag kapott ilyen kifizetést, mint 2023-ban.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíjjal kapcsolatos juttatások - például a munkaviszony megszűnését követő juttatások -, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulékok értéke 2 185 215 €-t tett ki (2023: 2 670 313 €).^[66] 2024-ben ez az összeg tartalmazta az egyik volt igazgatósági tag távozásakor járó egyösszegű kifizetést, míg 2023-ban egy volt igazgatósági tag nyugdíjba vonulásakor járó egyösszegű kifizetést volt benne. Ezeket a kifizetéseket a jövőbeli nyugdíjkifizetések helyett teljesítették.

31. pont – Igazgatási költségek

Az igazgatási ráfordítások a következőképpen alakultak:

Az igazgatási ráfordítások növekedésének fő okai 2024-ben (i) a digitális átalakulással kapcsolatos magasabb informatikai kiadások („IT-hez kapcsolódó ráfordítás”) és (ii) az EKB hozzájárulása a Frankfurti Európai Iskola gyermekgondozó létesítményeinek bővítéséhez („Személyi jellegű ráfordítás”). Az infláció továbbra is hatással volt az ebben a tételben nyilvántartott különféle ráfordításokra.

32. pont – Bankjegy-előállítási szolgáltatások

Ennek a tételnek az értéke 2024-ben 9 millió € volt (2023: 9 millió €). Az összeg túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetközi szállításából ered, amely történhet a pénzjegynyomdák és az NKB-k között, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint az egyes NKB-k közötti szállításhoz, amely során a többletállományból pótolják a máshol fellépő hiányt. Ezeket a költségeket központilag az EKB viseli.

33. pont – Kockázati céltartalékképzés/felszabadítás

2023-ban ebbe a tételbe tartozott a pénzügyi kockázatokra képzett 6620 millió eurós céltartalék teljes felszabadítása a pénzügyi kockázatoknak való kitettségből eredő veszteségek részleges fedezése érdekében (lásd a 2.3 „Számviteli irányelvek” rész „Pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék” című pontját). Ennek eredményeként a céltartalék 2023. december 31-én nulla volt. 2024-ben nem történt átcsoportosítás.

2.7 A mérlegfordulónap után bekövetkezett gazdasági események

34. pont – Az eurorendszeren belüli egyenlegek díjazásához használt kamatláb változása

A Kormányzótanács 2024. március 13-i határozata értelmében elfogadott egy alapelvcsomagot, amellyel a jövőben a monetáris politikát irányítja, valamint arról is határozott, hogy a monetáris politika alapállását– egyéb kulcsfontosságú paraméterek mellett – továbbra is a betéti rendelkezésre állás kamatán keresztül irányítja.^[67] Ugyanebben az összefüggésben a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2025. január 1-jétől a betéti rendelkezésre állás kamatlába lesz a következők díjazásának alapja: (i) az euroövezeti NKB-k által fizetendő, illetve nekik járó TARGET-egyenlegek, (ii) az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések és (iii) az átadott nemzetközi tartaléknak megfelelő kötelezettségek.

2.8 Pénzügyi kimutatások, 2020-2024

Mérleg

Eredménykimutatás