Visszajelzések az EKB 2023. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként megfogalmazott észrevételekről

Jelen visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozat az EKB 2023. évi Éves jelentéséről szóló, 2025. február 11-i európai parlamenti állásfoglalásban felvetett kérdésekre és kérésekre ad választ.^[1] A nyilatkozat az EKB 2024. évi Éves jelentésének Európai Parlament elé terjesztése alkalmából jelenik meg. Témák köré csoportosítva ismertetjük az EKB-nak azokat az irányelveit, amelyek az állásfoglalásban felvetett kérdésekkel kapcsolatosak.^[2] Az EKB az Európai Parlament javaslata nyomán 2016 óta tesz közzé hasonló visszajelző nyilatkozatokat.

1 Monetáris politika és gazdasági folyamatok

1.1 A monetáris politika és az infláció

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy kerülje el a túl gyors kamatcsökkentést. Sajnálatosnak tartja, hogy az euroövezetben a maginfláció 2024 decemberében 2,7% volt, és csak három ország számolt be akkor 2% alatti ütemről. Aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magasabb maginfláció potenciálisan magasabb teljes inflációs számokban csapódhat le. [9., 10. és 16. bekezdések]

Az EKB eltökélten a tekintetben, hogy a teljes infláció fenntartható módon stabilizálódjék a 2%-os középtávú célján. Restriktív monetáris politikai intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a teljes infláció fenntarthatóan közelítsen a 2%-os középtávú célhoz, amint azt az euroövezetről szóló legutóbbi szakértői makrogazdasági prognózisok is tükrözik. A maginfláció – az energiát és élelmiszereket nem tartalmazó teljes infláció – a 2025. februári 2,6%-ról márciusában 2,4%-ra csökkent. Az általános dezinfláció a teljes infláció és a maginfláció egymást erősítő alakulását vonja maga után. Ha alacsonyabb a teljes infláció, csökken az emberek inflációkompenzációs igénye, ez pedig segít a bérnövekedést mérsékelni, valamint csökken a termékek újraárazásának szükségessége is. A teljes infláció mérséklődésével a maginfláció is mérséklődik, ami viszont segít a teljes infláció további levitelében. A célhoz való közeledést segíti továbbá a múltbeli monetáris politikai szigorítás folyamatos fogyasztóiár-hatása, valamint az, hogy a hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is szilárdan a cél körül vannak „lehorgonyozva”. Különösen a mostani fokozódó bizonytalanság környezetében a Kormányzótanács a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározása során adatfüggő és értekezletenkénti megközelítést fog követni. Kamatdöntései azon alapulnak, hogy milyennek ítéli az inflációs kilátásokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét. A Kormányzótanács ezért nem kötelezi el magát előre egy adott kamatpálya mellett. Az irányadó kamatlábak meghatározásakor egyensúlyba kell hoznia a túl gyors kamatcsökkentés kockázatát – ami inflációnövelő lehet – a túlságosan lassú lazítás kockázatával, ami szükségtelenül ártana a gazdaságnak és a foglalkoztatásnak, és túl alacsony inflációhoz vezethetne.

1. ábra

A teljes és a maginfláció alakulása

(éves százalékos változás)

1.2 Az infláció és a monetáris politika hatása a különböző szektorokra

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy értékelje a kamatváltozásoknak a különféle gazdasági szektorokra – többek között tőkeintenzív szektorokra – gyakorolt hatását. [10. bekezdés]

Az EKB gondosan figyelemmel kíséri és elemzi a különböző szektorokban – így a munkaerőpiacon is – zajló folyamatokat annak jobb megértése érdekében, hogy monetáris politikája hogyan befolyásolja a háztartások kiadási és a vállalatok beruházási döntéseit, végső soron az inflációt. Az EKB elemzéseiből például kiderül, hogy a monetáris politikai intézkedéseknek nagyobb hatása van a feldolgozóiparra, mint a szolgáltatási szektorra.^[3] A szektorális folyamatok nyomon követése különösen fontos a monetáris politikai alapállás értékelésekor, mivel a szolgáltatási szektor teljesítménye a konjunktúraciklus során jellemzően elmarad a feldolgozóiparétól. A magas kamatok fékezik a gazdaságot, különösen a magánszektor beruházásait. Ugyanakkor továbbra is az árstabilitás középtávú fenntartásával érhető el a leghatékonyabban, hogy a monetáris politika támogassa a beruházást ösztönző stabil makrogazdasági környezetet. Az árstabilitás mindenféle állóeszköz-beruházás szempontjából döntő fontosságú, mivel nagyobb bizonyosságot nyújt a vállalkozásoknak arról, hogy költségeik idővel nem fognak túlságosan megemelkedni.

1.3 Az EKB előrejelzési eszköztára

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy folytassa modelljeinek felülvizsgálatát és javítását annak érdekében, hogy jobban el tudja különíteni az infláció keresletvezérelt és kínálati oldali forrásait. [19. bekezdés]

Az EKB folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja modelljeit, részben azért, hogy jobban figyelembe vehesse a kínálati és keresleti tényezőket. Egyetlen modellel sem vehető figyelembe az összes lehetséges gazdasági tényező és transzmissziós csatorna. Ezért az EKB úgynevezett modellcsomagon alapuló megközelítést alkalmaz.^[4] Ahogy a gazdasági struktúrák folyamatosan fejlődnek, és a gazdasági ingadozások forrásai is megváltoznak, rendszeresen felülvizsgáljuk, fejlesztjük a modelleket, és újakat dolgozunk ki. Az EKB például folyamatosan továbbfejleszti modellezési eszköztárát, hogy jobban fel tudja mérni azokat a keresleti és kínálati oldalra gyakorolt hatásokat, amelyek az éghajlattal kapcsolatos kockázatokból, a geopolitikai feszültségekből vagy az olyan technológiai fejlesztésekből erednek, mint a mesterséges intelligencia használata.^[5] Ugyanakkor az elmúlt években tapasztalt példa nélkül álló gazdasági megrázkódtatások nyomán minden erőfeszítés ellenére elkerülhetetlenek és gyakoriak voltak a nagy előrejelzési hibák az egyes pénzügyi intézményeknél. Az előrejelzési hibákat azonban a közelmúltban sikerült jelentősen redukálni. Mindazonáltal az utóbbi idők tapasztalatai alapján átgondoltuk, hogy megfelelőek-e az alkalmazott eszközök, és különösen, hogy miként lehet jobban felmérni a kínálati és keresleti tényezők inflációs hatásait, ami a monetáris politikai vita kulcskérdésévé vált. Ezért az EKB folyamatos stratégiai értékelésében központi szerepet játszik az infláció kínálati és keresleti forrásainak elemzése. Az értékelés során továbbá részletesen kifejtjük az EKB modellezési és előrejelzési keretének átfogóbb fejlesztéseit, és megvizsgáljuk a javítási lehetőségeket.

1.4 Az EKB mérlege és eszközvásárlásai

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy továbbra is kísérje figyelemmel mérlege fokozatos csökkentését, beleértve az euroövezet gazdaságára gyakorolt hatásokat is. Felkéri az EKB-t, hogy ossza meg meglátásait arról a hatásról, amelyet eszközvásárlási programjai a pénzügyi piacok működésére gyakorolnak, ideértve a nyugdíjalapokra és biztosítótársaságokra gyakorolt hatásokat. [23. bekezdés]

Az eurorendszer mérlegének mérete tovább csökken. Ez annak tudható be, hogy az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) portfóliói egyenletes, kiszámítható ütemben szűkülnek, mivel az eurorendszer már nem fekteti be újra a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. Ráadásul 2024 végére a bankok teljes egészében visszafizették a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO) keretében felvett összegeket, így lezárult a mérlegnormalizálásnak ez a része. Az APP- és a PEPP-portfóliók csökkenését a piac zökkenőmentesen semlegesítette, nem keletkezett zavar, és a bankok a TLTRO műveleteket piaci finanszírozási forrásokkal helyettesítették. Ahogy az eurorendszer fokozatosan csökkentette értékpapír-állományát, más befektetők (háztartások, bankok, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok) fokozatosan növelték állományaikat. Az EKB rendszeresen megosztja az eszközvásárlásairól szóló információkat, és kapcsolatban van az érdekeltekkel.^[6] Idetartoznak a piaci szereplőkkel folytatott megbeszélések és az értékpapír-állománystatisztika közzététele. Emellett az EKB jelentősen megemelte azoknak a publikációknak a számát, amelyekben beszámol a pénzügyi piacok működését és különösen a mérlegnormalizálás hatását vizsgáló elemzésekről.^[7] A jövőben is figyelemmel kíséri a mérlegnormalizálásnak a pénzügyi piacok működésére és a gazdaságra gyakorolt hatásait. Az EKB/eurorendszer szakértői prognózisaiban sokféle pénzügyi piaci árat figyelembe vesznek, így azokat is, amelyekre hatással lehet a mérleg zsugorodása.

2. ábra

Az eurorendszer mérlege: tényleges és prognosztizált

(Billió EUR)

1.5 A monetáris politika transzmissziója

Az Európai Parlament állásfoglalásában arra kéri az EKB-t, hogy foglalkozzon a bankok tartalékállományai utáni kamatfizetésekkel. [22. bekezdés]

A monetáris politika transzmissziója azon múlik, hogy az EKB képes-e eredményesen irányítani a rövid távú pénzpiaci kamatokat. Ez a transzmissziós lánc első lépése, amely végső soron meghatározza a vállalatoknak és a háztartásoknak kínált kamatokat, befolyásolja befektetési és kiadási döntéseiket, valamint lehetővé teszi az EKB számára középtávú inflációs céljának elérését. A bankok eurorendszernél vezetett betéteinek kamatozása a rövid lejáratú pénzpiaci kamatlábak horgonyaként szolgál, lehetővé teszi a szándékolt monetáris politikai alapállással összhangban álló irányításukat. Ha ezek a betétek nem kamatoznának, a rövid lejáratú pénzpiaci kamatlábak nullára is leeshetnének, nem tennék lehetővé az EKB számára a finanszírozási feltételek alakítását. Ugyanakkor az EKB szem előtt tartja, hogy a pénzpiaci kamatlábak alakítása során a lehető leghatékonyabban járjon el, ideértve a költségeket is. A Kormányzótanács 2023 szeptemberében például a bankok kötelező tartalékállománya, azaz a nemzeti központi banknál vezetett tartalékai után fizetendő kamatot 0%-ban állapította meg. Ez a döntés azáltal, hogy csökkentette a tartalékok után fizetendő összes kamatot, javította a monetáris politika hatékonyságát, de továbbra is lehetővé tette, hogy az EKB sikeresen irányítsa a pénzpiaci kamatokat. Miközben nőtt a bizalom, hogy az infláció fenntarthatóan visszatér a célhoz, az EKB a betéti rendelkezésre állás kamatlábát a 2023. szeptemberi csúcsról fokozatosan, összesen 150 bázisponttal, 2,50%-ig csökkentette, és így csökkent a bankoknak fizetendő kamat is. Emellett a többlettartalék csökkenő tendenciát mutat, mivel a bankok visszafizették a hosszú lejáratú hitelnyújtási műveletek keretében felvett összegeket, és csökkent a kötvényportfólió, ahogy az eurorendszer már nem fekteti be újra a lejáró kötvényekből származó tőketörlesztéseket.

1.6 A saját használatú lakások felvétele a HICP-be

Az Európai Parlament állásfoglalásában kéri, hogy gyorsítsuk fel a saját tulajdonú lakásoknak a harmonizált fogyasztói árindexbe (HICP) való felvételét, hangsúlyozva, hogy ez kívánatos lenne mind az adatok reprezentatív jellege, mind az euroövezeti országok közötti összehasonlíthatóság céljából. [20. bekezdés]

A saját tulajdonú lakások HICP-be való felvétele az infláció mérésének megerősítése érdekében továbbra is fontos téma az EKB számára. Az európai statisztikai rendszerben még nincs megállapodás a saját tulajdonú lakások HICP-vel összefüggésben történő kezeléséről.^[8] Mivel az Eurostat jelenleg nem állít elő a HICP-t és a saját tulajdonú lakások adatait ötvöző kísérleti indexeket, az EKB ezt a hiányt belsőleg a HICP-adatokat a sajátlakás-árindexekkel ötvöző analitikus mutatók kiszámításával pótolta. Ehhez két külön megközelítést használ: a nettó beszerzési ár megközelítést és a bérleti egyenérték megközelítést (a lakbér imputálásával).^[9] Az EKB határozottan támogatja az Európai Statisztikai Rendszer kutatási menetrendjét, amely a saját tulajdonú lakások HICP-be való beépítésével kapcsolatban három alternatív megközelítést vizsgál a kapcsolódó koncepcionális és gyakorlati aspektusokkal együtt, és reméli, hogy ez kézzelfogható eredményekhez vezet.

2 Az EKB megbízatása

2.1 Az EKB másodlagos célja

Az Európai Parlament az állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy a másodlagos célja értelmezése vagy azzal kapcsolatos lépések során ragaszkodjon a megbízatásához. Felszólítja az EKB-t, hogy éves jelentésében külön fejezetben mutassa be, miként értelmezte és valósította meg a másodlagos célt. Felkéri továbbá az EKB-t, hogy vizsgálja felül irányelveit, amivel biztosítható az EU versenyképességének előmozdítása anélkül, hogy veszélyeztetné elsődleges célját. [33., 34. 35. és 39. bekezdés]

Az EKB mindenekelőtt elkötelezett elsődleges célja, az árstabilitás fenntartása mellett. A Kormányzótanács az árstabilitás sérelme nélkül monetáris politikai döntéseiben figyelembe vesz a másodlagos céllal kapcsolatos szempontokat. Ez az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szövegéből következik, amely előírja az EKB számára, hogy „az Unió célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás céljából támogassa az Unión belüli általános gazdaságpolitikát”. Ebből az okból az EKB monetáris politikai stratégiájában kifejezetten foglalkozik a másodlagos céllal. A Kormányzótanács, monetáris politikai eszközeinek kiigazításakor – feltéve, hogy az eszköztár a kétféle összetételben egyformán kedvező és nem hátrányos az árstabilitás szempontjából – azt a konfigurációt választja, amely a legjobban támogatja a növekedéssel, foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos általános uniós gazdaságpolitikát, védi a pénzügyi stabilitást, és segít enyhíteni az éghajlatváltozás hatását, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az európai uniós célokhoz.

Az EKB Éves jelentésének egyes fejezeteiben beszámol monetáris politikai döntéseiről és a másodlagos cél szempontjából releváns elemzésekről. Az EKB 2023. évi Éves jelentése külön keretes írásban ismerteti, az EKB hogyan veszi figyelembe a másodlagos célt monetáris politikájának végrehajtása során, és hogyan kommunikál a másodlagos célra irányuló intézkedéseiről. A keretes írásban olvasható, hol található az Éves jelentésben a monetáris politikai döntésekről szóló beszámoló és a másodlagos cél szempontjából lényeges háttérelemzések. A 2024. évi Éves jelentésben az ilyen beszámolókat továbbra is beépítjük a különféle fejezetekbe.

Az Európai Unió illetékes intézményeiként az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament intézkedéseket hoz az EU versenyképességének előmozdítására, amit az EKB támogat. Az EKB monetáris politikai döntéseiben már most is figyelembe veszi a növekedéssel és a versenyképességgel kapcsolatos megfontolásokat, és a jövőben is figyelembe veszi az uniós irányelvek és lépések hatását ezen a területen. Az EKB üdvözli a Bizottság 2025. január 29-i közleményét az uniós versenyképességi iránytűről és a felvázolt kiemelt intézkedésekről.^[10] Az EKB készen áll arra, hogy az EUMSZ 127. cikkének (4) bekezdése szerinti uniós jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadói szerepkörének részeként hozzájáruljon a közleményben foglalt jogalkotási kezdeményezések kidolgozásához. Ezenkívül a Szerződésen alapuló feladatai részeként folyamatban levő, elsősorban pénzforgalmi programok – úgymint Európa kereskedés utáni elszámolási infrastruktúrájában az innováció, az integráció és az reziliencia elősegítése, valamint a digitális euro esetleges bevezetésére való felkészülés – fontos elemei az európai versenyképesség megerősítésének.

2.2 Geopolitikai megfontolások

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy dolgozzon ki a 2025–2030-as időszakra szóló geopolitikai tervet, amelynek a segítségével jobban felmérhető, hogy a háború és a konfliktusok hogyan befolyásolják az árstabilitást. [19., 40. és 41. bekezdések]

Az EKB aktívan figyelemmel kíséri a geopolitikai folyamatokat, tekintettel a gazdasági teljesítmény, az infláció és a pénzügyi stabilitás szempontjaira, és figyelembe veszi őket a monetáris politikai tanácskozásai során. A geopolitikai feszültségek a gazdasági sokkok és bizonytalanság forrásai lehetnek, és jelentős árstabilitási kihatásuk lehet. Az EKB így rendszeresen kiegészíti standard prognózisait forgatókönyv-elemzésekkel, amelyekkel megvizsgálja, hogy milyen hatással lehetnek az alapprognózisban nem szereplő hipotetikus események, például háborúk és konfliktusok. Például az eurorendszer szakértőinek 2023. decemberi makrogazdasági prognózisaiban szereplő egyik forgatókönyv-elemzésben feltártuk az alapprognózisokat fenyegető extrém kockázatokat, amelyek a közel-keleti konfliktus esetleges jelentős és huzamosan tartó kiéleződéséből eredhetnek, ideértve a Hormuzi-szoros részleges lezárását. Ezenkívül a Kormányzótanács a monetáris politikai döntéshozatalakor egyéb tényezők mellett figyelembe veszi a geopolitikai fejleményeket és kockázatokat, amint az a monetáris politikai értekezleteiről szóló beszámolókban is tükröződik. Az EKB ugyancsak gondosan figyelemmel kíséri ezeknek a folyamatoknak az euroövezet pénzügyi stabilitására gyakorolt hatásait. Ezekről a kockázatokról az EKB Pénzügyi stabilitási jelentésében) rendszeresen tájékoztatunk. A geopolitikai fejlemények következményeit és az euroövezeti pénzügyi stabilitást érintő kockázatot alaposan megvizsgáltuk mind a Pénzügyi stabilitási jelentés 2024. májusi, mind novemberi számaiban. Végezetül, a monetáris politikai stratégia folyamatban lévő értékelésének részeként az EKB levonja azokat a tanulságokat, amelyek az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott, 2022–23-as energiaársokkra adott válaszlépéseiből levonhatók. Ez az értékelés javítani fogja az EKB felkészültségét a jövőbeli – különösen a geopolitikai fejlemények által vezérelt – kínálati sokkokra. Megállapításairól az EKB beszámol az Európai Parlamentnek, és készen áll ennek alapján további érintkezésre.

3 Éghajlatváltozás

3.1 Az éghajlatváltozás és az infláció

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t annak további vizsgálatára, hogy az éghajlatváltozás milyen mértékben befolyásolja az árstabilitás fenntartására való képességét. [36. bekezdés]

Az EKB jelentős elemző munkával felméri azokat a fizikai hatásokat, amelyeket az éghajlatváltozás és a zöld átállás gyakorol az inflációra és a gazdaságra. A szélsőséges éghajlati események gazdasági hatásai összetettek és sokrétűek. A gyakoribb és szélsőségesebb éghajlati események kihathatnak a gazdasági teljesítményre és az inflációs szintekre. Egyszerre okozhatnak kínálati és keresleti sokkokat, ami az infláció volatilitásához és bizonytalanságához vezethet. Az EKB kutatásaiból például kiderül, hogy a magasabb hőmérsékletek miatt megemelkedhetnek az élelmiszerárak, továbbá évszakonként és országonként eltérő mértékben befolyásolják a szolgáltatások inflációját.^[11] Hosszabb távon a fokozottabb fizikai kockázatok a hosszú távú növekedésre és a hosszú távú kamatlábakra is strukturális hatást gyakorolhatnak. Az EKB modellalapú megközelítéseket is kidolgozott, amelyekkel elemzi az olyan dekarbonizációs stratégiák energiaágazaton keresztül a kibocsátáshoz és az inflációhoz vezető transzmisszióját, mint például a szén-dioxid-adók, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) és a szakpolitikai csomag forgatókönyvei.^[12] A makrogazdasági prognózisokhoz szakértői elemzéseket adunk, és felhasználjuk őket az előrejelzési alapforgatókönyv körüli forgatókönyvként. Például a 2024. decemberi prognózisok kifejezetten figyelembe vették a kibővített EU ETS programot, amely az előrejelzési időszak végén valamivel magasabb inflációt jelzett. Ezenkívül az EKB elemezte a finanszírozási igényeket, a magánszektor szerepét és az állami szektor támogatását a zöld beruházások mozgósításában.^[13] A zöld átállás terén folyó jelentős beruházásoknak a monetáris politika szempontjából releváns széles körű gazdasági és pénzügyi következményei is lehetnek, amelyek például az inflációs nyomásra és az infláció volatilitására, a tőke- és termelési költségekre, valamint a munkaerőpiacokra is hatással lehetnek. A becsült általános makrogazdasági és pénzügyi hatás a feltételezett monetáris politikai válaszlépésektől függ. Miközben az EKB monetáris politikai stratégiájának középtávú orientációja lehetővé teszi, hogy eltekintsen az inflációs céltól való rövid távú eltérésektől, a nagy vagy tartós sokkhatások miatt ezek az eltérések állandósulhatnak, ha hatékony monetáris politikai válaszlépésekkel nem hárítjuk el őket. Az EKB szakpolitikai reakciói az árstabilitás fenntartásának megfelelően rugalmasak és alkalmazkodó jellegűek, ami a jövőben is így lesz azért, hogy többek között az éghajlatváltozásból eredő, folyamatosan változó feladatokat kezelni tudjuk.

3.2 Az éghajlatváltozás és a piacsemlegesség

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy műveletei során tartsa tiszteletben a piacsemlegesség elvét, ugyanakkor megjegyzi, hogy a piacsemlegesség operatív eszköz, nem pedig jogi követelmény. [37. bekezdés]

Az EKB tiszteletben tartja a Szerződésben lefektetett szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvét, amely elősegíti az erőforrások hatékony elosztását.^[14] Amint az állásfoglalásban szerepel, a piacsemlegesség nem jogi követelmény, hanem operatív eszköz. Segíthet biztosítani, hogy az EKB piaci intervenciói megfeleljenek a nyitott piacgazdaság elvének. Indokolt esetben azonban eltérhet a piacsemlegességtől a céljai elérése érdekében, és közben betartja a Szerződés alapelveit. Ez magában foglalja a kockázatkezelési megfontolások kezelését is. Például az eszközvásárlási programokban az olyan elfogadhatósági feltételek, mint például az eszközvásárlások minimális hitelminőségi követelményeinek alkalmazása azzal járt, hogy az EKB kötvényállománya nem feltétlenül arányos a piaci kapitalizációval. Továbbá az állami szektort érintő vásárlási program és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program keretében az államkötvény-vásárlásokat a piaci kapitalizáció helyett az eurorendszer tőkejegyzési kulcsa irányította. A vállalati szektort érintő vásárlási programmal összefüggésben az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat beépítettük a benchmark allokációba, hogy a vállalati állományok szén-dioxid-intenzitásának csökkentésével enyhítsük az eurorendszer mérlegét fenyegető éghajlati pénzügyi kockázatot. A Kormányzótanács a működési keret legutóbbi felülvizsgálatának részeként több alapelv bevezetésében is megállapodott, amely a jövőben a monetáris politika megvalósítását fogja vezérelni.^[15] Ezek közé tartozik a nyitott piacgazdaság elve és a másodlagos cél jelentőségének elismerése.

3.3 Az éghajlatváltozás és a pénzügyi stabilitás

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t, hogy folytassa a klímakockázati munkáját a stressztesztek terén, amelyeket azért dolgozott ki, hogy felmérje a bankok és vállalatok rezilienciáját az éghajlati átállás kockázatának környezetében. [40. bekezdés]

Az EKB által a klímakockázati stressztesztekhez használt elemzési eszköztárat folyamatosan aktívan fejlesztjük. Az utóbbi években az EKB fejlett klímastresszteszteket dolgozott ki, hogy felmérje az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódó kockázatokat, és segítse az egyes bankokat és a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszert azoknak a kockázatoknak a felmérésében, amelyeknek a különböző éghajlati végkifejletek mellett ki vannak téve. Az EKB munkája magában foglal az egész gazdaságra kiterjedő két éghajlati stressztesztet (2021 és 2023), egy bankspecifikus stressztesztet (2022) és az eurorendszer mérlegének klímakockázati stressztesztjét (2022), amely az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat a monetáris politikai stratégiába beépítő cselekvési terv eleme. Legutóbb, az Európai Bizottság kérésére az EKB az európai felügyeletekkel és az Európai Rendszerkockázati Testülettel közösen „Fit for 55” klímastressztesztet végzett.^[16] Ebből kiderül, hogy bár valószínűtlen, hogy az átállási kockázat miatti veszteségek fenyegetik az EU pénzügyi stabilitását, a pénzügyi intézmények veszteségei nőnek, és finanszírozási kapacitásukat is érinthetik, ha az átállási kockázatokat makrogazdasági sokkok kísérik.

Az EKB más fórumokon is aktívan hozzájárul az éghajlattal kapcsolatos kockázatok jobb megértéséhez. Az EKB vezeti a pénzügyi rendszer zölddé tételére létrehozott hálózat (NGFS) Workstream Scenario Design and Analysis forgatókönyv-tervezésről és elemzésről szóló munkafolyamatát, amely kulcsszerepet játszott a hosszú távú éghajlati makropénzügyi forgatókönyvek kidolgozásában.^[17] Ezekkel a forgatókönyvekkel prognosztizálhatók az éghajlattal kapcsolatos kockázatok, tekintettel az eltérő szakpolitikai és gazdasági pályákra. Minden újabb verzióban továbbfejlesztettük őket, tartalmazzák a finomított fizikai és átállási kockázatokat, és az éghajlatkutatással kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményeket testesítik meg. Az EKB vezetése alatt az NGFS 2025 első felében közzéteszi első rövid távú klímaforgatókönyveit. Ezek lesznek az első nyilvánosan hozzáférhető eszközök az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonnali hatásának értékeléséhez. Az EKB emellett aktívan hozzájárul az Európai Bankhatóság Felügyeleti, Kockázati és Innovációs Állandó Bizottságának munkájához a rendszeres éghajlati stressztesztelés magas szintű kereteinek kidolgozásában, ami segíti a bankokat környezeti, társadalmi és szervezetirányítási gyenge pontjaik azonosításában és orvoslásában.

4 A digitális euro

4.1 A digitális euro rendeltetése és előnyei

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy demonstrálja a digitális euro előnyeit, ideértve a fizetésforgalomban elérhető fokozott stratégiai autonómiát, a kis összegű fizetések piacán folyó verseny fokozását, a pénzforgalom és a finanszírozás terén támogatott innovációt, a jobb pénzügyi befogadást és a megbízható offline tartalék fizetési rendszert. [26. bekezdés]

A digitális euro meghagyná az emberek azon szabadságát, hogy az egész euroövezetben állami fizetőeszközzel fizessenek, és segítené megvédeni a pénzügyi szuverenitásunkat olyan környezetben, amikor csökken a készpénzhasználat és fokozott az unión kívüli szereplőktől való függőség. A digitális euro 2021-ben elkezdett vizsgálati szakaszában feltártuk, hogy szükség van-e központi banki digitális fizetőeszköz kibocsátására Európában.^[18] A kis értékű fizetési piaci környezetben zajló gyors változások szükségessé tették a digitális euro lehetőségének vizsgálatát (3. ábra). Ezt az Európai Bizottság a 2023. évi hatásvizsgálatában megerősítette, megállapítva, hogy a központi banki lakossági digitális valuta euroövezeten belüli hiánya fokozatosan alááshatja az eurorendszer monetáris szuverenitását.^[19] Az elmúlt években tovább nőtt a kis értékű fizetésforgalomban a külső szereplőktől való függőségünk.^[20] A kapcsolódó kockázatok kézzelfoghatóbbá váltak, igazolva, hogy Európa stratégiai autonómiájának és monetáris szuverenitásának megerősítése érdekében szükség van a digitális euróra.^[21] Különösen nagy a digitális euro indokoltsága az olyan töredezett és külső tényezőktől függő pénzforgalmi környezetben, mint az euroövezet.^[22]

A digitális euro az egész euroövezetben általánosan elfogadott digitális fizetési mód lenne az üzletekben az online vagy a személyközi pénzforgalomban való fizetéshez. Offline és online egyaránt működne. A digitális euro a készpénzhez hasonlóan kockázatmentes, széles körben hozzáférhető, felhasználóbarát és alaphasználatnál ingyenes fizetési mód lenne.^[23] Fokozná az egész európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, előmozdítaná az innovációt, és erősítené a potenciális kibertámadásokkal és technikai zavarokkal szembeni rezilienciát. Az EKB jelenleg olyan innovációs platform létrehozásán munkálkodik, amely együttműködik azokkal az érdekeltekkel, akik szívesen kísérleteznének a kondicionális fizetéssel és további felhasználási esetekkel.^[24]

3. ábra

Az értékesítés helyén használt fizetési eszközök, euroövezet, 2016–24

4.2 Adatvédelem

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy kiemelt figyelmet szenteljen a digitális euróval kapcsolatos szilárd adatvédelmi biztosítékok meglétére, és az adatvédelem aranyszabványaként határozza meg őket, azért, hogy létrejöjjön a közbizalom, és a lakossági aggályok kellő figyelmet kapjanak. [32. bekezdés]

A felhasználói adatvédelem már a kezdetektől központi szerepet játszik a digitális euro megalkotására irányuló projektben. Az offline funkcionalitás a készpénzhez hasonló szintű adatvédelmet biztosítana, mivel az ily módon teljesített fizetési tranzakciók részleteit csak a fizető fél és a címzett ismerné. A digitális euróval való online fizetéskor pedig az EKB nem tudná közvetlenül összekapcsolni az illető személyt a fizetési tranzakcióval. Az EKB rendelkezésére csak pszeudonimizált adatok állnának, ami azt jelenti, hogy nem látnánk olyan személyes adatot, amellyel azonosítani lehetne a fizető felet. Az EKB vállalja a magánjellegű információk védelmét szolgáló legújabb technológiák alkalmazását, és folyamatosan vizsgálja, hogy mely új intézkedések valósíthatók meg, és lehetnek sikeresek. Emellett olyan adatvédelmi megfelelési és ellenőrzési keret létrehozását tervezi, amelynek értelmében az EKB-t független adatvédelmi hatóságok felügyelnék, hogy garantáltan megfeleljen az uniós adatvédelmi jognak, világviszonylatban is a legszigorúbb adatvédelmi és biztonsági szabályozásnak.^[25]

4.3 A pénzügyi szektort érintő vonatkozások

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy a digitális euro bevezetésével összefüggésben vegye figyelembe a pénzügyi stabilitást és a pénzügyi szektor szerkezetét. [31. bekezdés]

A digitális euro kialakítási terveiben figyelembe vesszük Európa banki alapú pénzügyi rendszerét, és szigorú biztosítékokat nyújtunk a pénzügyi rendszer stabilitásának védelméhez. Először is, a felhasználóknak nem kellene digitális euróval rendelkezniük ahhoz, hogy azzal fizethessenek. Azáltal, hogy digitáliseuro-számlájukat akadálymentesen összekapcsolják a bankjuknál vezetett fizetési számlával, online digitáliseuro-fizetéseket bonyolíthatnának le és fogadhatnának, még a digitális euróban tartott pénzüket és az állománylimitet meghaladó összegben is. Ez a „vízesés” technológia lehetővé tenné a digitális euróban való fizetés fogadását azon vállalatok és kormányok számára, amelyeknek nem lenne engedélyezve a digitális euro tartása.^[26] Másodszor, a bankjegyekhez hasonlóan a digitáliseuro-állományok sem kamatoznának, így nem jelentenének konkurenciát a takarékbetéteknek. Harmadszor, korlátozva lenne a magánszemély által tartható digitális euro mennyisége. Az eurorendszer a piaci szereplőkkel karöltve olyan analitikus keretet és modelleket dolgoz ki, amelyek segítségével a rendelettervezetben előírt három kulcsterületen – használhatóság, monetáris politika és pénzügyi stabilitás – alapuló állománylimitet meghatároznák.^[27] Ebben a munkában különös figyelmet fordítanak a banki méretekben és az üzleti modellekben mutatkozó különbségekre.^[28] Végezetül a digitális euro fejlesztése során folyamatosan igénybe vesszük a piaci szereplők értékes meglátásait, hogy garantálható legyen a meglévő struktúrákkal és megoldásokkal való integrálhatóság. Ez elengedhetetlen, mivel a digitális eurót a bankok és más magán fizetési szolgáltatók forgalmaznák, akik a lehető legnagyobb mértékben a meglévő fizetési szabványokra és infrastruktúrára támaszkodnának.

4.4 Döntés a digitális euro kibocsátásáról

Az Európai Parlament állásfoglalásában előírja, hogy a digitális euro kibocsátásáról szóló döntést ne kizárólag az EKB Kormányzótanácsa hozza meg. [27. bekezdés]

A digitális euro kibocsátásáról és annak időzítéséről szóló kormányzótanácsi döntés csak a jogszabályi keret elfogadása után születne meg, ami azt jelenti, hogy az uniós társjogalkotók szerepét messzemenően tiszteletben tartanák. Az EKB rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a projekt kezdete óta megtett lépésekről.^[29] A javasolt jogalkotás adja majd azt a keretet, amelyen belül a digitális eurót törvényes fizetőeszközként létre lehet hozni, és amely kiterjedne a magánjellegű adatok védelmére, a terjesztéssel és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos témakörökre.^[30] A Kormányzótanács gondosan mérlegelni fog minden olyan tervmódosítást, amelyre a jogalkotási vita eredményeként szükség lehet, és elismeri, hogy a széles körű politikai támogatás nélkülözhetetlen annak eldöntéséhez, hogy kibocsássanak-e digitális eurót. Az EKB mindenkor tökéletesen elszámoltatható marad, és folyamatosan részletesen tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet azokról a lépésekről, amelyeket az eurorendszer a digitális euro megvalósítása terén megtesz, nemcsak ebben a szakaszban, hanem a jogalkotási vita lezárulta után is.

4.5 Elkötelezettség a készpénz mellett

Az Európai Parlament állásfoglalásában megismétli, hogy a fizetési módok pluralitásának biztosítása érdekében a készpénznek továbbra is széles körben elérhetőnek és mindenkor hozzáférhetőnek kell maradnia. [29. bekezdés]

A készpénz a jövőben is a közös valuta lényegi, elengedhetetlen eleme lesz, még a digitális euro bevezetése mellett is. A készpénz mint fizikai formában létező fizetőeszköz sajátos jellemzői, mégpedig, hogy mindenféle technológiától függetlenül használható, rávilágítanak folyamatos jelentőségére és arra, hogy az euroövezeti polgárok rendelkezésére kell, hogy álljon. Az EKB messzemenően támogatja az Európai Bizottságnak az eurobankjegyekről és -érmékről mint törvényes fizetőeszközökről szóló rendeletre irányuló javaslatát^[31], amely az egységesvaluta-csomag szerves része. Ez a rendelet kötelezné az euroövezeti országokat, hogy egész területükön garantálják a készpénz elégséges és hatékony elfogadását, valamint a készpénzhez való hozzáférést. Az EKB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU társjogalkotóival zajló jogalkotási folyamat 2025 folyamán véglegesítésre kerüljön. Üdvözli továbbá a több tagállam jelenlegi jogalkotási kezdeményezéseit, amelyekkel kezelik a nemzeti készpénzinfrastruktúrát, például az ATM-ekhez való hozzáférést és a területi lefedettséget érintő konkrét hiányosságokat és veszélyeket. Ezek a kezdeményezések rávilágítanak a rendelet fontosságára.

5 Egyéb EKB-tevékenységek, átláthatóság és számonkérhetőség

5.1 Az euro nemzetközi szerepe

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy vizsgálja meg az euro nemzetközi szerepének megerősítését abból a célból, hogy növelje vonzerejét mint tartalékvaluta, és támogassa az ez irányú, piac által vezérelt elmozdulásokat. [43. bekezdés]

Az euro világszerte a második legfontosabb tartalékvaluta, státusza mintegy mellékhatása az euroövezet fegyelmezett gazdaságpolitikájának, amelyre továbbra is törekedni kell. Az EKB figyelemmel kíséri az euro nemzetközi szerepét, és elemzését éves jelentésekben közzéteszi. A legutóbbi, 2024. júniusi jelentés szerint a nemzetközi valutahasználat különféle mutatói alapján az euro részesedése az 1999-es bevezetése óta 19% felett tartózkodik.^[32] 2023-ban például a globális szintű devizatartalék mintegy 20%-át tette ki az amerikai dollár mintegy 58%-os részesedése mögött, megelőzve a 6% körüli japán jent. A szilárd gazdasági fundamentumok, beleértve a fegyelmezett gazdaságpolitikát, fontos meghatározói a valuták nemzetközi szerepének. Az EKB úgy járul hozzá az euroövezeti gazdaságpolitikák szilárdságához, hogy elkötelezett az árstabilitás középtávú fenntartására vonatkozó megbízatása mellett, ami segít megőrizni az euro mint értékőrző vonzerejét. A fegyelmezett gazdaságpolitika elengedhetetlen lesz abban is, hogy az euro nemzetközi szerepe reziliens maradjon a potenciálisan széttagozódottabb világban. A mélyebb és teljesebb gazdasági és monetáris unióra, többek között egy valódi tőkepiaci unióra való áttérés elmélyítené és likvidebbé tenné az euroalapú-piacokat. Ezen túlmenően a digitális euro támogathatná az euro nemzetközi szerepét azáltal, hogy reziliensebbé teszi az európai pénzforgalmi rendszert, gyors és megbízható digitális fizetési alternatívát kínál az USA-dollár-fedezetű stabil kriptopénzek helyett. Végezetül a jogállamiság fenntartása Európában elengedhetetlen ahhoz, hogy világszerte fennmaradjon az euróba vetett bizalom.

5.2 Kiberbiztonság és -reziliencia

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólítja az EKB-t, hogy biztosítsa a monetáris rendszer biztonságát és védelmét felhasználói számára, különösen a tapasztalható geopolitikai fejlemények fényében, és üdvözli, hogy az EKB figyelemmel kíséri a kibertámadások kockázatait. [45. bekezdés]

Az EKB továbbra is eltökélten prioritásként kezeli a monetáris rendszer biztonságát és a kiberfenyegetéssel szembeni rezilienciáját. E megközelítés kulcseleme az EKB szoros együttműködése a Központi Bankok Európai Rendszere és az egységes felügyeleti mechanizmus többi tagjával, valamint az uniós szervekkel és ügynökségekkel, felismerve, hogy a sikeres kiberreziliencia eredendően megkívánja az együttműködést. A TARGET-szolgáltatásokat nyújtó nemzeti központi bankok például nagy hangsúlyt fektetnek a kibervédelmi képességek folyamatos fejlesztésére és javítására, hogy Európa-szerte biztosítsák a készpénz, az értékpapírok és a fedezetek szabad, hatékony és biztonságos áramlását. Az EKB 2024 márciusában aktualizálta az eurorendszer kibertámadásokkal szembeni rezilienciára vonatkozó stratégiáját, kibővített hatókörrel, immár kezelve a felmerülő kiberfenyegetést.^[33] A felülvizsgált stratégia és a fenyegetettségi információkon alapuló etikus átvizsgálást szolgáló aktualizált TIBER-EU keret tökéletes összhangban áll a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabállyal (DORA), megerősítve az informatikai biztonságot és harmonizálva a pénzügyi szektor működési rezilienciáját.^[34],,[35] Az EKB jelenleg finomítja a pénzügyi piaci infrastruktúrára vonatkozó kiberreziliencia-felügyeleti elvárásokat, együttműködik a főbb érdekeltekkel, hogy az elvárások a lehető legkorszerűbbek maradjanak, összhangban a vonatkozó globális normákkal. Ezek az intézkedések elengedhetetlenek az euroövezeti pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséhez a geopolitikai és technológiai kihívások környezetében.

5.3 Az EKB visszaélés-bejelentő kerete

Az Európai Parlament állásfoglalásában az EKB belső visszaélés-bejelentő keretének további fejlesztésére szólít fel annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön az EU visszaélés-bejelentési irányelvével. [53. bekezdés]

Az EKB belső visszaélés-bejelentő keretét 2020-ban átalakítottuk és korszerűsítettük.^[36] Ennek eredményeként összhangban áll az irányelv alapelveivel.^[37] Amint azt korábban kiemeltük, többek között (i) korszerű eszközt biztosít az anonim bejelentésekhez; (ii) titoktartási garanciákat ad; valamint (iii) átfogó keretet nyújt a visszaélést bejelentő személyek és tanúk megtorlás elleni védelméhez. Ennek ellenére és az elmúlt néhány év tapasztalataiból tanulva, az EKB jelenleg további fejlesztésekkel megerősíti a potenciális jogsértést bejelentő személyeket védő általános garanciákat. Ennek értelmében különös figyelmet fordít az olyan holisztikus, átlátható és hatékony szabályrendszer kialakítására, amely tükrözi az EKB befogadó munkaadó szerepét; ösztönzi a munkahelyi problémák korai megoldását; biztosítja az érintett személyek jogait és érdekegyensúlyát; és elősegíti a biztonságos és tiszteletteljes munkakörnyezet kialakítását. A felülvizsgált keret tervezett kulcselemei közé tartozik a megtorlás kockázatának kitett személyek fokozott védelme, valamint az időszerűbb, emberközpontúbb vizsgálatok lehetővé tétele érdekében egyszerűsített eljárások, és ezzel párhuzamosan a megfelelő eljárási jogok követése. Ezeket a fejlesztéseket jelenleg tárgyaljuk az EKB munkavállalóinak képviselőivel.

5.4 Kommunikáció, segítségnyújtás, oktatás

Az Európai Parlament állásfoglalásában ösztönzi a tagállamokkal és a nemzeti központi bankokkal való együttműködést a pénzügyi műveltség fejlesztésére irányuló programok terén. [48. bekezdés]

Egyre jobban érzékeljük, hogy a lakosság pénzügyi műveltségének bővítése a monetáris politika sikerének egyik vetülete. Miközben a pénzügyi műveltség megerősítésére irányuló legnagyobb munkát a nemzeti központi bankok és más országos szervek végzik, az EKB a gazdaság, az alapvető pénzügyi kérdések és az EKB szakpolitikáinak szélesebb körű ismertetésével ugyancsak hozzájárul a munkához. Az újszerű megközelítésekre példa az Espresso Economics nevű új YouTube-csatorna, amelyben hetente publikálunk a gazdasági fogalmakat ismertető videókat, az online Kahoot! kvízek és folyamatos törekvésünk arra, hogy közérthető nyelven kommunikáljunk a nagyközönséggel. A nemzetközi nőnapon indított új programmal az EKB a nemzeti központi bankokkal együtt felhívta a figyelmet arra, hogy meglehetősen nagy az eltérés a nők és férfiak pénzügyi ismeretei között. A kezdeményezés öt kötelezettségvállalást határozott meg a pénzügyi jártasság terén jelenlevő nemek közötti szakadék megszüntetésére, beleértve a központi banki pénzügyi műveltségi hálózat létrehozását.

5.5 Az EKB elszámoltathatósága

Az Európai Parlament állásfoglalásában felkéri az EKB-t és az Európai Parlamentet, hogy az EKB függetlenségének sérelme nélkül messzemenően éljenek az elszámoltathatósági és átláthatósági intézkedések nyújtotta lehetőségekkel, és lehetőség szerint fejlesszék tovább őket. Felkéri továbbá a Központi Bankok Európai Rendszerét, hogy folytassa és erősítse meg a nemzeti parlamentekkel folyó párbeszédet. [4. és 54. bekezdések]

Az EKB nagyra értékeli az Európai Parlamenttel fennálló kölcsönösen előnyös elszámoltathatósági kapcsolatát. Az EKB elszámoltathatósági kötelezettségeit az elsődleges uniós jog határozza meg. Az EKB évek óta együttműködik az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy jóval nagyobb mértékben elszámoltatható legyen, mint ahogy az a Szerződésben elő van írva. Ebben a vonatkozásban 2023 júniusában az EKB és az Európai Parlament elnökei levélváltást írtak alá, amelyben meghatározzák az elszámoltathatósági csatornákat, és közös értelmezést adnak a központi banki tevékenységben alkalmazandó elszámoltathatósági gyakorlatnak. Az utolsó parlamenti ciklus során az EKB a korábbiaknál is gyakrabban vette fel a kapcsolatot az Európai Parlamenttel (4. ábra). Az Európai Parlament ellenőrzési funkcióján túl az EKB nagyra értékeli annak az esélyét is, hogy politikáját megismertesse az állampolgárokkal és választott képviselőikkel, valamint hogy meghallgassa nézeteiket. Mindez emeli az EKB politikájának átláthatóságát, hitelességét és sikerességét. Az EKB tehát továbbra is teljes mértékben elkötelezett az elszámoltathatóság és az átláthatóság ápolása mellett, és szándékában áll az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás megerősítése, összhangban az elsődleges uniós jog rendelkezéseivel.

4. ábra

Az Európai Parlamenttel való eszmecserék száma

(éves szám)

Míg a nemzeti parlamentek elsődleges partnerei a nemzeti központi bankok, az EKB eseti alapon találkozik a nemzeti parlamentek küldöttségeivel. Mint ahogy az EKB elsősorban az Európai Parlament felé teljesíti elszámoltathatósági kötelezettségét, az eurorendszer nemzeti központi bankjai az egyes országok nemzeti parlamentjeinek elsődleges partnerei. Az együttműködés mértéke és jellege az adott országtól és intézményi keretétől függ. Mindazonáltal az EKB alkalmanként fogad nemzeti parlamenti küldöttségeket, illetve képviselői ellátogatnak a nemzeti parlamentekbe, hogy megvitassák az euroövezeti szinten fontos témákat. Az ilyen eszmecserékre az adott nemzeti parlament kérésére kerül sor attól függően, hogy az EKB-nak van-e szabad kapacitása, és céljuk az euroövezet parlamentjeivel való kiegyensúlyozott érintkezés biztosítása.^[38] Azok a nemzeti központi bankok, amelyek tagjai a Központi Bankok Európai Rendszerének, de nem tagjai az eurorendszernek, önálló monetáris politikát folytatnak, és az EKB jellemzően nem vitat meg ezen országok nemzeti parlamentjeivel monetáris politikai kérdéseket.