Visszajelzések az EKB 2022. évi Éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként megfogalmazott észrevételekről

Ezt a visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozatot az EKB 2023. évi Éves jelentésének Európai Parlament elé terjesztése alkalmából tesszük közzé. Az Európai Parlamentnek az EKB előző évi Éves jelentéséről szóló állásfoglalásában felvetett kérdésekre és kérésekre adott válaszokat tartalmazza.^[1] A nyilatkozat témakörök szerint épül fel. Célja, hogy közelebbről bemutassa az EKB céljait, és előmozdítsa az Európai Parlamenttel és a nyilvánossággal folyó párbeszédet, amely az európai parlamenti képviselők által kiemelten kezelt kérdésekről szól.^[2] Az EKB az Európai Parlament javaslata alapján 2016 óta tesz közzé hasonló, visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozatokat.

1 A monetáris politika és a gazdasági folyamatok

Az Európai Parlament azon felszólítását illetően, hogy az EKB megbízatásának megfelelően hozzon meg minden szükséges intézkedést az inflációs ráta csökkentése érdekében, az EKB eltökélt szándéka, hogy az inflációt mielőbb visszatérítse a 2%-os középtávú célhoz. Az EKB ennek érdekében számos lépést tesz, mindenekelőtt 2022 júliusa és 2023 szeptembere között 450 bázisponttal megemelte az irányadó kamatlábakat. Már 2021 decemberében elkezdte monetáris politikájának normalizálását, amikor bejelentette néhány eszközvásárlásának fokozatos kivezetését. A 2022 első felében beérkező információk, amelyeket rendkívüli mértékű bizonytalanság övezett, fokozatosan megerősítették, hogy az infláció az eredetileg vártnál valószínűleg hosszabb ideig marad túl magas. Azóta az EKB példátlan ütemben és léptékben emelte az irányadó kamatlábakat. Mindenesetre a kamatemelési ciklus korábbi kezdete valószínűleg csak korlátozott hatást gyakorolt volna az inflációra rövid és hosszabb távon. A gazdasági és pénzügyi feltételek gazdasági térségenként eltérőek, ezért a különféle országok – főleg az Egyesült Államok – monetáris politikai reakcióival való összehasonlításokat fenntartással kell kezelni. A jövőbeli döntésekkel biztosítható, hogy az irányadó kamatlábakat a szükséges ideig kellően restriktív szinten határozzuk meg adatfüggő megközelítés alapján. Az EKB monetáris politikája hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez azáltal, hogy a középtávú 2%-os célértéken stabilizálja az inflációt. Ezenkívül az árstabilitást célzó monetáris politika is segít mérsékelni a magas infláció miatt kialakult egyenlőtlenséget. Az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat általában erőteljesebben érinti az infláció, mivel jövedelmük nagyobb hányadát költik el, és kevesebb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek.

A másodkörös hatásokkal, az inflációs várakozások horgonyzottságának megszűnésével és a bér-ár spirál lehetőségével kapcsolatos aggodalmakat illetően a legfrissebb adatok alapján csökkent és korlátozott marad az említett hatások kialakulásának kockázata. A legfrissebb adatok alátámasztják, hogy folyamatban van a dezinfláció, és megindult a bérnövekedés mérséklődése. Az inflációs kompenzációra irányuló bértárgyalások némi másodkörös hatással járnak, de ez nem vezetett önfenntartó spirál kialakulásához. Ez a kockázat természetesen növekszik az alapján, mennyi ideig és milyen mértékben tér el az infláció a 2%-os céltól. Az infláció azonban lényegesen csökkent, és az előrejelzések szerint 2025 közepén eléri a célt, ami részben az EKB határozott monetáris politikai intézkedéseinek tudható be. Az EKB monetáris politikai alapállásának értékelése során továbbra is figyelemmel kíséri az inflációnak az összes releváns reál- és nominális változóba való átgyűrűzését azért, hogy az infláció mielőbb visszatérjen a 2%-os középtávú célhoz. A hivatásos előrejelzők hosszú távú inflációs várakozásai és a piaci alapú mutatók továbbra is a 2%-os inflációs cél körül rögzültek, míg a fogyasztói várakozások kissé magas szinten tartózkodnak. Az EKB továbbra is gondosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Az egyensúlyi kamatláb nyomon követésével és meghatározásával kapcsolatos részletesebb tájékoztatásra irányuló kéréssel kapcsolatban kijelenthető, hogy ez a kamatláb nem figyelhető meg, és becslését illetően számos mérési és modellmeghatározási nehézség merül fel. Az egyensúlyi kamatláb a meghatározása szerint nem expanzív és nem szűkülő jellegű. Az EKB szakértői többféle becsléssel mérik a szintjét és alakulását. A jelek szerint a Covid19-világjárvány óta emelkedtek az euroövezeti egyensúlyi kamatláb ciklikus mutatói. Nem valószínű azonban, hogy a strukturális gazdasági hajtóerők (termelékenységnövekedés, demográfia és kockázatkerülés) megváltozása nélkül a hosszú távú gazdasági tendenciákhoz kötött, lassan mozgó becslések jelentősen emelkednének. Az év elején az EKB szakértői további információkat tettek közzé az egyensúlyi kamatláb felhasználásáról és korlátairól.^[3] Megjegyzendő, hogy a központi bankok csak megbecsülik, nem pedig meghatározzák az egyensúlyi kamatlábakat.

Ami az inflációs célra vonatkozó „középtáv” fogalmát és az árstabilitás kvalitatívabb megközelítésű vizsgálatát illeti, a „középtáv” fogalmának nincs számszerűen pontos, ex ante definíciója, míg a fogyasztóiár-index alapján mért infláció esetében a pontos számszerű cél megadása jelentős szerepet játszik az inflációs várakozások lehorgonyzásában. Ezt az EKB például az egyik korábbi visszajelzési nyilatkozatában már bővebben kifejtette.^[4] A középtávú irányultság megengedi a 2%-os inflációs céltól való rövid távon elkerülhetetlen eltéréseket, és számításba veszi a monetáris politika gazdaságba és inflációba irányuló transzmissziójának késedelmeit és változékonyságát. A középtávú időtartam olyan körülményektől függően változik, mint az inflációs céltól való eltérés oka, nagyságrendje és tartóssága. Az inflációs cél meghatározása kapcsán a 2021. évi stratégiai felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az árstabilitás középtávon szimmetrikus, 2%-os inflációs cél kitűzésével tartható fenn a legjobban.^[5] Ilyen kvantitatív cél egyértelmű horgonyt biztosít az inflációs várakozásokhoz, ami előfeltétele az árstabilitás fenntartásának. A közelmúltbéli nagyon magas inflációs ráták ellenére a legtöbb inflációs várakozás 2% körül rögzült, ami jelzi, hogy az EKB célkitűzése világos és hiteles.

Ami az EKB által a monetáris politika előkészítéséhez használt modellek alapos felülvizsgálatára és javítására vonatkozó kérést illeti, hangsúlyozzuk, hogy az EKB folyamatosan felülvizsgálja és aktualizálja a modelljeit.^[6] Az EKB sokféle modellt alkalmaz a prognózisaihoz. Ezek az adatokban megfigyelt empirikus mintákból származó információkkal dolgoznak, amelyeket szakértői becsléssel és kockázatelemzésekkel egészítenek ki. Ez a megközelítés az EKB-nál már 25 éve van életben. Megbízható módszernek bizonyult, amely az előre nem látható események és új kihívások kezeléséhez rugalmasan igazítható, egymást kiegészítő, alternatív eszközöket egyesít magában. Például a pénzügyi világválság után az EKB eszköztárát könnyűszerrel kibővítettük nem hagyományos monetáris politikai eszközökkel. A használt modelleket átdolgozzuk és folyamatosan fejlesztjük, hogy jobban figyelembe vegyék az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Ez lehetővé teszi az EKB számára például az akut hőmérséklet-változások vagy a szén-dioxid-adózás által gyakorolt középtávú hatások értékelését. A modellek felülvizsgálata és kiterjesztése szintén időben megtörtént a 2020 óta kibontakozó rendkívüli események és fejlemények mélyreható vizsgálata céljából. Idetartoznak a pandémia alatti epidemiológiai jellemzők, valamint az Ukrajna elleni orosz háború kitörése után az energiaágazat és a termelési struktúrák felbontása. Az elmúlt években tapasztalt sokkhatások történelmi távlatból tekintve példa nélküliek, ami elkerülhetetlenül oda vezetett, hogy az intézményi előrejelzők nagyobb előrejelzési hibákat vétettek.^[7] Az EKB átfogóbban is felülvizsgálja majd a modelleket, ha világos kép rajzolódik ki arról, hogy ezek a sokkhatások alapjaiban megváltoztatták-e a gazdaság szerkezetét. Addig a bizonytalanság kezelésének megbízhatóbb módja továbbra is modellkészlet alkalmazásán alapuló módszertan.

Az inflációt meghatározó keresleti és kínálati tényezők elemzésére vonatkozó kérést illetően az EKB széles körű elemző munkát végez.^[8] A vizsgálatok azt mutatják, hogy az infláció közelmúltbeli megugrását kezdetben főként kínálati tényezők vezérelték, mégpedig többek között energiapiaci fejlemények. További tényezők voltak még a nyersanyagárak alakulásai, a globális ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek hatásai, valamint a pandémiával kapcsolatos munkaerőhiány. Idővel azonban enyhültek a kínálati sokkok, és megnőtt a keresleti tényezők viszonylagos fontossága. Különösen igaz ez a szolgáltatási szektorra, ahol a felgyülemlett kereslet erős áremelkedéshez vezetett a járványügyi korlátozások feloldása után (pl. a szabadidős és utazási szegmensekben).

2 Pénzügyi stabilitás

Ami a nemteljesítő hitelek (NPL) helyzetének nyomon követésére vonatkozó felhívást illeti, a banki eszközminőség nyomon követése szerves része az EKB rendszeres pénzügyi stabilitási értékelésének. A pénzügyi stabilitás az árstabilitás előfeltétele. Kiemelendő, hogy a gyenge eszközminőség alááshatja a bankok közvetítői kapacitását, és árthat a pénzügyi stabilitásnak. Az EKB a félévente megjelenő Pénzügyi stabilitási jelentésében értékeli a pénzügyi stabilitást, ami az eszközminőség alakulásának elemzését is tartalmazza. A 2023. novemberi számban arra a következtetésre jutott, hogy a magasabb adósságtörlesztési költségek egyre nagyobb gondot okoznak az eladósodott cégeknek, a háztartásoknak és a kormányoknak, bár a szigorúbb pénzügyi feltételek hatása még nem bontakozott ki teljes egészében.^[9] Megjegyzi, hogy a bankok NPL-mutatói az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrehozása nyomán több éven át csökkentek. Beszámol arról, hogy 2023 első felében a többéves mélypont közelében stabilizálódtak, egyes hitelportfólióknál pedig a növekvő veszteségekre utaló jeleket láthatunk.^[10] Az EKB szakértői továbbra is elemzik a szakpolitikai fejleményeket, és tanácsokat adnak a nemteljesítő hitelek makroprudenciális szempontú kezelését célzó programokkal kapcsolatban. Ez kiegészíti az SSM munkáját, amely a mikroprudenciális nézőpontot képviseli.

3 Éghajlatváltozással kapcsolatos szempontok a monetáris politikában

Ami az éghajlatváltozásnak az EKB árstabilitás fenntartására vonatkozó képességére gyakorolt hatását illeti, a bank továbbra is beépíti az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokat a makrogazdasági szakértői prognózisába, és kibővíti az úgynevezett igavonó (workhorse) makrogazdasági modelljeit a kockázatcsökkentési elvek figyelembevételével. Ez segítette az EKB-t a különféle kockázatok értékelésében. Egyrészt megvizsgálja a változó éghajlat és a fogyatkozó ökoszisztémák fizikai kockázatait, másrészt elemzi a karbonsemleges gazdaság felé való elmozdulásból és a természeti erőforrások kiaknázását korlátozó szabályozási változásokból eredő átállási kockázatokat. Ami a fizikai kockázatokat illeti, az EKB továbbra is készít becsléseket a szélsőséges időjárási események inflációra gyakorolt hatásáról.^[11] Az EKB innovatív modellezési technikákkal vizsgálja, hogyan építhetők be a hatások a makrogazdasági prognózisba. Ezenkívül a strukturális modellek és idősoros eszközeinek kiigazításán dolgozik, hogy felmérje az éghajlatváltozás inflációra és a reálgazdaságra gyakorolt akut és összetett fizikai hatását. Ezeket összesítve és szektorszinten is kell értékelni. Ami az átállási kockázatokat illeti, az EKB célja, hogy a legkorszerűbb modellekkel rendelkezzen, amelyek az éghajlatváltozással kapcsolatos átállási célkitűzések makrogazdasági hatásait elemzik. Az ilyen modellekkel mérhető lenne például a zöld diszkrecionális fiskális irányelveknek a növekedésre és az inflációra gyakorolt rövid távú hatása és az uniós elvek középtávú hatása.^[12] Az ilyen típusú elemzések kedvezőbb helyzetbe hozzák az EKB-t ahhoz, hogy integrálja az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló programok hatását a szakértők makrogazdasági és fiskális előrejelzéseibe, valamint a makrogazdasági modellekbe. Előretekintve, a 2024–2025 közötti időszakra szóló új éghajlat-politikai és természetvédelmi tervben az EKB meghatározza azon erőfeszítéseit, amelyek révén feltárja a természettel kapcsolatos kockázatok gazdaságunkat és pénzügyi rendszerünket érintő hatásait.^[13] Így még jobban átláthatók lesznek az éghajlatváltozás és a természet pusztulásának árstabilitásra gyakorolt lehetséges következményei.

Ami a piaci hiányosságok kezelésére vonatkozó felhívást illeti, a piacsemlegesség tiszteletben tartása mellett az EKB továbbra is „a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság” Szerződésben foglalt elvével összhangban tevékenykedik, „ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását”. A piacsemlegesség inkább operatív eszköz, mintsem jogi követelmény. Ez segíthet biztosítani azt, hogy az EKB piaci intervenciói megfeleljenek a nyitott piacgazdaság elvének. Az EKB megfelelő indokkal eltérhet a piacsemlegességtől azért, hogy megfeleljen az EKB céljainak és a vonatkozó Szerződés alapelveinek. A Kormányzótanács például az EKB 2021. évi klímaütemtervével^[14]összhangban úgy döntött, hogy a vállalati kötvényállományait 2022. október 1-jétől a jobb klímateljesítményű kibocsátók felé billenti el a visszaváltott állományok újrabefektetésén keresztül. Erre azért volt szükség, hogy kezelni lehessen a vállalatikötvény-portfólió szén-dioxid-kibocsátással szembeni torzulását, ezáltal pedig az éghajlati kockázatok felhalmozódását az eurorendszer mérlegében. Ez lehetővé tette az EKB számára, hogy a másodlagos célját is figyelembe vegye. Az eddigi eredmények ígéretesek. Az EKB vállalati kötvényvásárlási folyamatainak súlyozott átlagos karbonintenzitása több mint 65%-kal csökkent az „elbillentett” újrabefektetéseink alkalmazását követő első évben, azaz 2022 októbere és 2023 októbere között. Az EKB arra számít, hogy 2024-ben végig folytatódik a vállalati szektor portfólióinak dekarbonizálása a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban.

A hosszabb távú, célzott, zöld refinanszírozási műveletek és hasonló eszközök tekintetében a Kormányzótanács megbízatásának keretein belül vállalja, hogy a másodlagos céljának fényében rendszeresen felülvizsgálja eszközeit, az árstabilitás sérelme nélkül. Az EKB a 2021. évi stratégiai felülvizsgálata során zöld céllal rendelkező refinanszírozási műveleteket vett figyelembe. Az ilyen műveletek arra ösztönöznék a bankokat, hogy élénkítsék a zöld hitelezést, például ezekre vonatkozó kamatkedvezmény felkínálásával. A felülvizsgálat azonban komoly gondokat tárt fel, amelyek még ma is fennállnak. Ezek az adatok lefedettségével és minőségével, a megfelelő zöld célkitűzési kritériumok meghatározásával, valamint az ellenőrzési folyamatokkal és képességekkel kapcsolatosak. Az éghajlat-politikai és természetvédelmi terv keretében hozott intézkedések közelmúltbeli felülvizsgálatainak eredményeképpen nagyobb hangsúlyt kaptak az éghajlattal kapcsolatos szempontok a vállalati eszközvásárlásokban. Továbbá megállapítást nyert, hogy a fedezetre alkalmazott haircutok kellő védelmet nyújtottak az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal szemben.^[15] Az EKB tovább dolgozik olyan intézkedés megvalósításán, amely korlátozza a nagy szénlábnyomú szervezetek által kibocsátott, fedezetként felhasználható eszközök részarányát, amikor a bankok az eurorendszertől hitelt vesznek fel. Ezenkívül megbízatása keretein belül megvizsgálja majd, hogy szükség van-e az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontoknak a monetáris politikai eszköztárba és portfóliókba való további integrálására. Ezt az elkötelezettséget tükrözik a monetáris politika megvalósítását szolgáló működési keretünk közelmúltban elfogadott módosításai is.^[16]

A klímakockázati stressztesztekkel kapcsolatos munkát illetően az EKB továbbra is aktív szerepet játszik ezen a területen. Az EKB tovább mélyítette a forgatókönyv-elemzés alkalmazásával kapcsolatos ismereteit az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok értékelése céljából. Többek között a forgatókönyv-tervezéssel és -elemzéssel foglalkozó munkafolyamat elnöki feladatait látja el a pénzügyi rendszer zölddé tételére létrehozott hálózaton (NGFS) belül.^[17] Az általa végzett klímakockázati stressztesztek értékelik az átállási és fizikai kockázattal szembeni alkalmazkodóképességet. A stresszteszteket a nem pénzügyi vállalatokon és az euroövezeti bankokon, valamint az eurorendszer saját mérlegén végzi el. A tágabb értelemben vett makrogazdasági prognóziskészítés (BMPE) és az NGFS által kidolgozott forgatókönyvek ötvözetén alapulnak, és különféle feltevéseket alkalmaznak a jövőbeli éghajlat-politika tekintetében. Az EKB második, felülről lefelé irányuló, az egész gazdaságra kiterjedő klímastressztesztje azt mutatta, hogy az azonnali és határozott fellépés jelentős előnyökkel járna az euroövezet gazdasága és pénzügyi rendszere számára. Ez nemcsak fenntartaná az optimális nettó zéró kibocsátási pályát, hanem hosszú távon korlátozná az éghajlatváltozás fizikai hatását, valamint a pénzügyi kockázatot is.^[18] Ebben a forgatókönyvben a pénzügyi stabilitási kockázat korlátozott lenne, feltéve, hogy a vállalkozások és a háztartások rendezett módon tudnák finanszírozni a zöld beruházásaikat. Továbbá az EKB az európai felügyeletekkel és az Európai Rendszerkockázati Testülettel együtt részt vesz az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében végzett klímastressztesztben is. A cél a pénzügyi szektor rezilienciájának értékelése a csomaggal összhangban. Ez az egyszeri vizsgálat a tervek szerint 2025 első negyedévére fejeződik be. A stresszteszt az uniós pénzügyi rendszer egészére összpontosít, és egy 2030-ban végződő alapforgatókönyv és két negatív forgatókönyv alapján értékeli annak ellenálló képességét.

Ami az állásfoglalás azon felhívását illeti, hogy oszlassuk el az EKB-n belüli ideológiai elfogultsággal kapcsolatos aggályokat különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések kapcsán, az EKB becsben tartja az elképzelések sokféleségét, tényszerűen végzi tevékenységeit, és továbbra is a Szerződések által ráruházott kompetenciákkal összhangban cselekszik. A sokféleség és a befogadás mélyen áthatja az EKB munkakultúráját. Elkötelezett a diszkriminációmentes, befogadó munkakörnyezet támogatása mellett, és ezt a szemléletet a sokféleségről és befogadásról szóló intézményközi chartában vázolja fel.^[19] Ebben kiemeli az EKB elkötelezettségét a tiszteleten és méltóságon alapuló munkakörnyezet támogatása mellett, valamint azt, hogy a sokszínű és befogadó munkahelyek javítják a szervezetek teljesítményét és alkalmazkodóképességét. Az EKB monetáris politikai munkájának elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Ehhez az árstabilitás fenntartásához és a monetáris politikai feladatainak ellátásához szükséges mértékben figyelembe kell vennie az éghajlattal és a természettel kapcsolatos kockázatokat. Az EKB másodlagos céljának keretében és elsődleges céljának sérelme nélkül köteles támogatni az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azért, hogy hozzájáruljon az Unió céljainak eléréséhez. Vállalja, hogy megbízatásának keretein belül és az uniós jog szerint látja el a feladatait. Az általános célkitűzések meghatározásához hatáskörrel rendelkező intézmények hangsúlyozták, hogy az éghajlatváltozás kezelése az Unió gazdaságpolitikáján belül is prioritást élvez.

4 A digitális euro

Azokkal a megállapításokkal kapcsolatban, hogy a digitális euro nem válthatja fel a készpénzt mint fizetőeszközt, tiszteletben kell tartania a polgárok és a vállalkozások adatvédelemhez való jogát, és nem szabad a pénzügyi stabilitást veszélyeztetnie, az EKB újfent megerősíti kötelezettségvállalását a készpénz folyamatos biztosítása mellett, ahogy folyamatban van a magas szintű adatvédelmet biztosító digitális euro, valamint a monetáris politikai transzmissziót és a pénzügyi stabilitást védő biztosítékok megtervezése. Az EKB üdvözli az Európai Bizottságnak a közös valutáról szóló csomag keretében tett jogalkotási javaslatait, amelyek elfogadásuk után biztosítanák, hogy az egyre inkább digitalizált világban továbbra is rendelkezésre álljon nyilvános fizetési lehetőség – mind készpénz, mind digitális euro formájában.^[20] A digitális euro kiegészítené, de nem váltaná fel a készpénzt. Vele egyidejűleg lenne forgalomban, kielégítve az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti egyre nagyobb igényét.^[21] Az eurokészpénz elektronikus formája lenne, átemelné a digitális korba a készpénz jellemzőit. Kialakítása garantálná a többi digitális fizetési módnál magasabb szintű adatvédelmet, és számos biztosítékot tartalmazna a monetáris politikai transzmisszió és a pénzügyi stabilitás védelme érdekében.^[22] Nevezetesen, a digitáliseuro-állományok nem kamatoznának, a magánszemélyek birtokában lévő digitális euro összegek pedig korlátozva lennének. Az EKB a bankok és más piaci szereplők bevonásával határozza majd meg az állománylimit megállapítására szolgáló analitikus módszertant.

Azzal a megjegyzéssel kapcsolatban, hogy a digitális euro bevezetése az Európai Parlament és a Tanács mint társjogalkotók határozatának függvénye, az EKB ismételten megerősíti, hogy a Kormányzótanács a digitális euro kibocsátásáról szóló esetleges döntést csak a megfelelő jogi aktus elfogadása után hozná meg. A digitális euro széles körű politikai támogatottsága döntő lesz az eurorendszer számára a digitális euro kibocsátásáról szóló döntés meghozatalakor. Az EKB vállalja, hogy továbbra is szorosan együttműködik az európai intézményekkel és hatóságokkal a digitáliseuro-projekt témakörében. Az együttműködés keretében lehetősége nyílik a rendszeres nyilvános részvételre az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságában (ECON), a jogalkotási tanácskozások lezárását követően is. Sőt, a digitális euróról szóló bizottsági javaslat előírja, hogy az EKB-nak rendszeresen be kell számolnia a digitális euro fejlesztéséről. Ezenkívül készen áll arra, hogy szakmai észrevételeket tegyen és hozzájáruljon a jogalkotói munka támogatásához és a rendelet időben történő elfogadásához.

5 Kriptoeszközök és kiberbiztonság

A kibertámadások kockázatát illetően az EKB rámutat arra, hogy a Központi Bankok Európai Rendszerével és az SSM-intézményekkel, valamint a többi uniós intézménnyel, szervvel és ügynökséggel szoros együttműködésben továbbra is éber figyelemmel kíséri a potenciális kibertámadások és fenyegetések kockázatát, és szükség esetén kiigazítja védelmi intézkedéseit. Ami a TARGET^[23] szolgáltatásokat illeti – amelyek biztosítják a készpénz, az értékpapírok és a fedezetek Európán belüli szabad áramlását – a szolgáltatásokat nyújtó nemzeti központi bankok (NKB-k) továbbra is éberen ügyelnek a biztonságra és a rezilienciára. Szorosan figyelemmel kísérik és nyomon követik a felmerülő veszélyeket. Magas szintű kiberbiztonsági intézkedéseket vezettek be, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak. Szükség esetén további intézkedésekről döntenek a rendszerek megfelelő védelme érdekében. Az eurorendszer pénzügyi piaci infrastruktúrákra (FMI-k) vonatkozó kiberreziliencia-stratégiája alapján az EKB – az euroövezeti nemzeti központi bankokkal együtt – több kezdeményezést is indított. Ezek célja a szervezetek kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének erősítése úgy, hogy a központi bankok vagy felvigyázói minőségben, vagy katalizátorként lépnek fel. Például az EKB koordinálta és alkalmazta a TIBER-EU keretrendszert^[24], amely lehetővé teszi a fejlett, mélyreható tesztelést ellenőrzött módon. Ezenkívül a felügyelete alá tartozó szervezeteket több követelmény alapján értékelte azért, hogy folyamatosan javítsa kiberrezilienciájukat. A stratégiai kiberkérdésekre vonatkozó állami és magánkezdeményezések katalizálása érdekében az EKB volt az elnöke az Euro Kiberreziliencia Tanácsnak (ECRB), amely a páneurópai FMI-k, azok kritikus szolgáltatói és a hatóságok közötti tárgyalások fóruma. Az ECRB létrehozta a kiberfenyegetettségi információmegosztási kezdeményezést a kiberhírszerzési információk megosztása és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében. Az EKB részt vett más uniós és nemzetközi döntéshozókkal folytatott tárgyalásokon is.

Az új típusú digitális eszközök, például kriptoeszközök nyomon követését, valamint a kapcsolódó, a kiberbiztonsággal, a pénzmosással, az adócsalással, a terrorizmusfinanszírozással és a kriptoeszközök által biztosított anonimitáshoz kapcsolódó egyéb bűncselekményekkel összefüggő kockázatokat illetően az EKB továbbra is szorosan nyomon követi a kriptoeszköz-ökoszisztémában zajló folyamatokat, és felméri a kapcsolódó kockázatokat. Az EKB továbbra is nyíltan kommunikál a kriptoeszközökhöz kapcsolódó kockázatokról, és személyzete részt vesz az ilyen kockázatok nyomon követésének módjáról szóló technikai szakpolitikai megbeszéléseken.^[25] Ezenkívül közreműködik a kriptoeszközökből eredő kockázatok uniós és nemzetközi szintű monitorozásában és elemzésében.^[26] Felvigyázói funkciójának keretein belül felügyeli és ellenőrzi a fizetési rendszereket és megállapodásokat, valamint rendszeresen nyomon követi a releváns kriptoeszköz-tevékenységeket. Az ilyen ellenőrzés kiterjed azokra a digitális fizetési tokenekre is, amelyek az euroövezet számára bizonyos jelentőségi szintet értek el. Továbbá segíti az európai felügyeleti hatóságokat a vonatkozó új egyedi rendszert működésbe léptető szabályozástechnikai standardok kidolgozásában a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletjavaslat (MiCA) alapján. Az EKB szorosan figyelemmel kísérte a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (AML/CFT) új uniós keretrendszerének véglegesítését. Várakozással tekint az új, frankfurti székhelyű, pénzmosás elleni hatósággal (AMLA) való szoros együttműködés kialakítása elé. Ezenkívül a Pénzügyi Akció Munkacsoportban továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a virtuális eszközök szabályozásáról szóló tárgyalásokat. Végezetül különféle nemzetközi szabványalkotó testületekben is közreműködik. Ily módon továbbra is segíti a kriptoeszközök és szolgáltatóik kockázatainak – beleértve a pénzügyi szektorhoz fűződő kapcsolataikból eredő kockázatokat is – kezelésére szolgáló nemzetközi szabványok kidolgozását.

6 Elszámoltathatóság, átláthatóság és egyéb szempontok

Mivel az állásfoglalás hangsúlyos eleme az EKB Európai Parlamenttel szembeni elszámoltathatóságának és átláthatóságának fenntartása, az EKB nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Parlamenttel szembeni elszámoltathatósági kapcsolatnak, és az Éves jelentéséről szóló állásfoglalásának részeként továbbra is szándékában áll írásos visszajelzések közzététele. Az Európai Parlamenttel fennálló elszámoltathatósági kapcsolat a fokozott elszámoltathatóság és átláthatóság iránti igényre válaszul alakult ki az idők során. Az EKB vállalja az említett keretek folyamatos finomhangolását, hogy ezek eredményesek és célravezetők maradjanak. A konstruktív intézményközi kapcsolat szemléltetéseként az EKB és a Parlament 2023-ban levélváltás formájában megállapodást kötött, amelyben szerkezetbe foglalják a központi banki tevékenység terén való kapcsolattartási gyakorlatmódokat.^[27] A megállapodás részeként az EKB továbbra is részletes visszajelzést szándékozik adni a Parlamentnek az előző évi Éves jelentéséről szóló parlamenti állásfoglalásról. A visszajelzést az EKB honlapján az Éves jelentéssel együtt tesszük közzé, ezzel is nyomatékosítva a bank elszámoltathatósági és átláthatósági munkáját. Az EKB általában véve nemcsak az ellenőrzést méltányolja, hanem az Európai Parlamenttel folytatott együttműködés során szerzett tapasztalatokat is. Ezenkívül üdvözli az arra kapott lehetőséget, hogy eredményesebben kifejtse irányelveit a választott képviselőknek és a polgároknak. Továbbra is foglalkozik az Európai Parlament hasonló, ellenőrzési célú megkereséseivel, és törekszik a parlamenti képviselőkkel való kapcsolattartás fejlesztésére az elsődleges uniós jog rendelkezéseivel összhangban.

Azzal a kéréssel kapcsolatban, hogy az EKB Éves jelentésében külön fejezetben ismertesse, hogyan értelmezi és érvényesíti másodlagos célját, az EKB megjegyzi, hogy a 2023. évi Éves jelentésében külön keretes írásban taglalja, hogy az EKB a monetáris politikai és jelentéstételi tevékenységei során hogyan veszi figyelembe a másodlagos célt. A Kormányzótanács az árstabilitás sérelme nélkül monetáris politikai döntéseiben figyelembe veszi a másodlagos céllal kapcsolatos szempontokat, és monetáris politikai stratégiájában explicit módon elismeri a másodlagos célt. Ez az EKB 2021. évi Éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglaláshoz fűzött visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozatban is szerepel. Feltéve, hogy az eszköztár kétféle konfigurációja egyaránt kedvező és nem hátrányos az árstabilitásra nézve, a Kormányzótanács a monetáris politikai eszköztárának kiigazításakor azt a konfigurációt választja, amely a legjobban támogatja az Unió általános gazdaságpolitikáját a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás terén, és amely az Unió tágabb célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében megóvja a pénzügyi stabilitást és elősegíti az éghajlatváltozás hatásának enyhítését. A 2023. évi Éves jelentésben foglalt keretes írás részletesebben ismerteti, hogyan nyújt tájékoztatást az EKB a másodlagos célt szolgáló intézkedéseiről. Ezzel a témával sajtótájékoztatói, monetáris politikai üléseiről szóló beszámolói és különféle egyéb kiadványai foglalkoznak. Végezetül a keretes írás megadja, hol található az Éves jelentésben a monetáris politikai döntésekről szóló beszámoló és a másodlagos cél szempontjából lényeges háttérelemzések.

Azt a megállapítást illetően, hogy – különös tekintettel az egységes felügyeleti mechanizmusra – a jövőbeni kinevezési eljárásokban az Európai Parlament előjogait jobban figyelembe vegye és tiszteletben tartsa, az EKB ismételten megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Parlament véleményének, és messzemenően tiszteletben tartja a parlament kinevezési eljárásban betöltött szerepét. Az EKB Felügyeleti Testülete elnökének kinevezésére irányuló eljárás szigorú és átlátható volt, és messzemenően tiszteletben tartotta az összes vonatkozó rendelkezést. Az EKB ennek megfelelően végleges javaslatot tett a jelöltre, az Európai Parlament pedig a jelölt jóváhagyása mellett döntött. Az eljárást meghatározza az SSM-rendelet^[28], az Európai Parlament és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól létrejött intézményközi megállapodás^[29], valamint az Európai Unió Tanácsa és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmussal összefüggő eljárások terén folytatott együttműködésről létrejött egyetértési megállapodás^[30].

A jegybanki szakpolitikai célokkal és a válságra adott válaszokkal kapcsolatos kommunikáció további javítására vonatkozó felhívást illetően az EKB arra törekszik, hogy folyamatosan megújítsa és a változó média- és kommunikációs környezethez igazítsa kommunikációját annak érdekében, hogy üzeneteit hatékonyan közvetítse. Az EKB arra törekszik, hogy a szakértői körökön kívül is kapcsolatba lépjen a közönséggel, különösen egy olyan időszakban, amikor az európaiak számára a magasabb árak okoznak aggodalmat. A jegybank különféle formában kommunikálja és hangsúlyozza fő célját, azaz az infláció csökkentését. A legújabb, például az EKB fogyasztói várakozási felméréséből származó adatok megerősítik, hogy ennek elérésében továbbra is fontos csatorna a televízió, a rádió és az egyéb közérdekű média.^[31] Az EKB képviselői ezért továbbra is igyekeznek jelen lenni a média számos területén. Például az EKB és én új formátumában ismertetjük az EKB politikáját, a közelmúltbeli inflációs hullámra adott reakcióit és a döntéseinket megalapozó indokokat. Teszünk az EKB-val kapcsolatos ismeretek bővítéséért, célunk a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása az EKB által követett irányelvekről és célokról. A tájékoztatás – különösen válság idején – a monetáris politika hatékonyabbá tételének és a központi bankba vetett bizalom erősítésének központi eleme marad.

Az EKB szakpolitikai döntéseit ex post értékelő belső hivatal felállítására tett javaslatot illetően az EKB elkötelezett a legmagasabb szintű szakpolitikai döntéshozatal mellett, elemzéseit és döntéseit széleskörű értékeléseknek veti alá. Az EKB folyamatosan és célzottan felülvizsgálja irányelveit. A Kormányzótanács 2024. március 13-án például befejezte a rövid lejáratú kamatlábak irányításával kapcsolatos működési keret felülvizsgálatát.^[32] Ezenkívül az EKB 2003-ban, majd 2020–21-ben is stratégiai felülvizsgálatokat végzett. Ezek során a szervezet széles körben értékelte a monetáris politikai stratégiájának teljesítményét. Emellett 2020–21-ben a nyilvánosságot is bevontuk a folyamatba. A 2021-es bejelentésnek megfelelően az EKB a jövőben rendszeresen felül kívánja vizsgálni monetáris politikai stratégiáját. A következő felülvizsgálat 2025-ben várható. Ezenkívül az EKB-t sokféle külső, eseti vagy szisztematikus utólagos értékelésnek vetik alá a kutatók, a kormányzaton kívül álló szervezetek és más intézmények. A monetáris politika kialakítása és irányítása ezért folyamatosan vitatéma. Tudományos cikkekben értékelik, többek között az ECON bizottságban folytatott rendszeres monetáris párbeszéd előtt készített anyagokban. Ezeket az EKB és a külső felek által szervezett konferenciákon is megvitatják. Az EKB továbbra is mérlegelni fogja, hogyan lehet javítani szakpolitikái utólagos értékelésén. Célja, hogy biztosítsa ezek összhangját a központi bankok közösségének legjobb gyakorlati megoldásaival.

Ami azt a felhívást illeti, hogy az euro nemzetközi szerepét a tartalékvalutaként való vonzóbbá tétel céljából megerősítse, az EKB újból megerősíti, hogy az euro nemzetközi szerepét elsősorban a mélyebb és teljesebb gazdasági és monetáris unió (GMU) támogatja, többek között a tőkepiaci unió előmozdítása és a bankunió kiteljesítése összefüggésben az euroövezet szilárd gazdasági és költségvetési alapelveire való törekvéssel. Az EKB hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséhez, és támogatja ezeket a célkitűzéseket. Az európai gazdasági és pénzügyi integráció további előmozdítása a társjogalkotók felelőssége. Létfontosságú lesz ahhoz, hogy az euro nemzetközi szerepét rugalmasabbá tegyük a potenciálisan szétaprózottabb világgazdaságban. Az erős gazdasági fundamentumok, mint például a fenntartható adósságszint a nemzetközi valutákat meghatározó fontos tényezők. Egy valuta globális vonzereje döntően a kiszámíthatóságától és a stabilitásától függ. Ugyanakkor az infláció a valuta nemzetközi státuszának szempontjából is fontos. Az EKB továbbra is elkötelezett az árstabilitás középtávú fenntartása mellett, és a jövőben is figyelemmel kíséri az euro nemzetközi szerepét, és az elemzését a kapcsolódó jelentésekben teszi közzé.^[33]

7 Az EKB intézményi ügyei

Válaszul arra a felhívásra, hogy folytassa a szervezeten belüli esélyegyenlőség javítására irányuló munkáját, az EKB hangsúlyozza elkötelezettségét a bankon belül a nemek közötti egyensúly javítása és fenntartása iránt, továbbá a spektrum teljes terjedelmében támogatja a sokféleséget és a befogadást. Az EKB az elmúlt években stratégiai kérdésként kezelte a nemek közötti egyensúlyt a 2020–26-os külön nemi esélyegyenlőségi stratégia keretein belül, amelyben 2026-ig fogalmaz meg a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célkitűzéseket.^[34] 2023 decemberének végén alkalmazottainak nemek szerinti összetétele viszonylag kiegyensúlyozott maradt: 46%-uk volt nő és 54%-uk férfi. A nők aránya a felső vezetésben elérte a 39%-ot, a vezetők teljes körében pedig a 33%-ot. Ez különösen fontos a példaképállítás és a mentorálási lehetőségek létrehozása szempontjából. A szakértői és csapatvezetői szinten továbbra is megoldandó feladat a nemek közötti egyensúly megteremtése, mivel az ilyen pozícióknak csak 43%-át, illetve 36%-át töltik be nők. A női alkalmazottak aránya elemzői szinten tovább nőtt, az ilyen pozíciók 56%-át nők töltötték be. aminek köszönhetően bővült a szakmai előmenetelre jogosult tehetséges nők köre. Számos intézkedéssel biztosítottuk az esélyegyenlőséget a nemi hovatartozás alapján és az emberi identitás számos egyéb dimenzióját figyelembe véve. Ezek az intézkedések magukban foglalják az inkluzív munkaköri leírásokat, a vegyes felvételi bizottságokat, az alulreprezentált tehetségek célzott elérésére létrehozott karrierbörzéket,^[35] a nőknek szóló célzott ösztöndíj lehetőséget és a női vezetőknek szánt programot. Ezenkívül az EKB olyan mentori programokat kínál, amelyekben kiválasztható, hogy mi kerül a figyelem középpontjába, például valamely sokszínűségi dimenzió, a rugalmas munkarend, az eltérő képességekkel rendelkező kollégák számára biztosított akadálymentesség és észszerű könnyítésekre. Az említett intézkedések továbbfejlesztése és végrehajtása céljából az EKB és az emberierőforrás-részleg együttműködik több szervezeti egység sokszínűségi nagyköveteivel és a munkavállalók által irányított sokszínűségi hálózattal. Folytatja a nemek egyensúlyára vonatkozó stratégiájának végrehajtását, miközben sokoldalú perspektívából szemléli a sokszínűséget és a befogadást. Ennek során arra törekszik, hogy minden munkatárs meg tudja valósítani a munkával kapcsolatos céljait.

1. diagram

Alkalmazottaink és gyakornokaink nemi hovatartozás szerint

(teljes munkaerő százalékában, fizetési sáv)

Az etikai keretrendszer rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó felhívással kapcsolatosan az EKB megerősíti, hogy ezt a gyakorlatot követi. Emlékeztet arra, hogy az eurorendszerre és az egységes felügyeleti mechanizmusra^[36] vonatkozó etikai iránymutatások továbbfejlesztését követően jelenleg folyik az EKB személyzetére vonatkozó etikai keretrendszer felülvizsgálata. A felülvizsgálat célja, hogy az EKB személyzetére vonatkozó szabályokat összhangba hozzuk a fenti iránymutatásokban foglalt legújabb magatartási és feddhetetlenségi normákkal. Amint az EKB személyzetére vonatkozó etikai keretrendszer felülvizsgálata befejeződik, az EKB tájékoztatja az Európai Parlamentet a vizsgálat eredményeiről. Az EKB megjegyzi, hogy 2023. január 1. óta az EKB vezető tisztségviselőinek magánjellegű pénzügyi tranzakcióira szigorúbb szabályok vonatkoznak.^[37] Ezek jelentősen javítják a korábbi rendszert azáltal, hogy további biztosítékokat nyújtanak, és bevezetik a jogkövetés rendszeres ellenőrzését. Ennek megfelelően gondoskodik arról, hogy az EKB Európában és nemzetközi szinten is a vezető intézmények között maradjon a helyes magatartás és feddhetetlenség fenntartása érdekében.

Az állásfoglalás arra irányuló felhívásával kapcsolatban, hogy az EKB hangolja össze a visszaélés-bejelentő rendszerét az uniós bejelentőkről szóló irányelvvel, az EKB megjegyzi, hogy az irányelv címzettjei az uniós tagállamok, és az uniós tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak abban az esetben kell alkalmazniuk, amikor az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal fennálló munkaviszonyukon kívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértést jelentenek be.^[38] Mindazonáltal, ahogy korábban említettük^[39], az EKB keretrendszere^[40] tökéletesen összhangban van az irányelvben megfogalmazott alapelvekkel. A rendszer felhasználóbarát és anonim, a bejelentők megtorlás elleni védelmét szolgáló szigorú szabályokat biztosít. 2023 folyamán – az eszköz működésének harmadik teljes évében – az EKB-ban a visszaélések több mint felét ezen keresztül jelentették be, nagyrészt anonim módon.