SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2024. szeptember 12.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amin keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – 25 bázisponttal leengedi. Az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelésünk alapján mostanra helyénvaló egy újabb lépés megtétele a monetáris politikai restrikció fokának mérséklésében.

Az utóbbi időben beérkező inflációs adatok nagyjából a vártnak megfelelőek, az EKB legutóbbi szakértői prognózisai pedig megerősítik az előző inflációs kilátásokat. A szakértők 2024-re 2,5%-os, 2025-re 2,2%-os, 2026-ra pedig 1,9%-os teljes inflációt prognosztizálnak átlagosan, akárcsak a júniusi prognózisban. Az idei év utolsó részében az infláció várhatóan ismét emelkedni fog, részben mivel a régebbi meredek energiaáresések kikerülnek az éves rátákból. Az infláció azután a jövő év második felében várhatóan visszaesik a célunk irányába. Ami a maginflációt illeti, a 2024-es és 2025-ös prognózisokat kissé felfelé módosították, mivel a szolgáltatások inflációja a vártnál magasabbnak bizonyult. A szakértők ugyanakkor továbbra is a maginfláció gyors visszaesésére számítanak, az idei 2,9%-ról 2025-ben 2,3%-ra, 2026-ban pedig 2,0%-ra.

A belföldi infláció továbbra is magas, ahogy a bérek még mindig nagyobb ütemben emelkednek. A munkaerőköltség-oldali nyomás ugyanakkor mérséklődik, és a nyereségek részlegesen csillapítják a magasabb bérek inflációs hatását. A finanszírozási feltételek továbbra is restriktívek, a gazdaság még mindig visszafogottan teljesít, ami a gyenge lakossági szektorbeli fogyasztásnak és beruházásnak tudható be. A szakértői prognózisok szerint a gazdaság 2024-ben 0,8%-kal, 2025-ben nagyobb ütemben, 1,3%-kal, 2026-ban pedig 1,5%-kal bővül. Ez a júniusi prognózishoz képest némi lefelé való korrekciót tükröz, aminek fő oka az elkövetkező néhány negyedévben a belföldi kereslet gyengébb hozzájárulása.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú, 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk addig, ameddig a fenti cél eléréséhez szükséges. A későbbiekben is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Mégpedig a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be. A 2024. március 13-i bejelentésnek megfelelően szeptember 18-tól hatályba lép néhány módosítás a monetáris politika végrehajtásának működési keretében. Nevezetesen, az irányadó refinanszírozási műveletek és a betéti rendelkezésre állás kamatlábai közötti különbözetet 15 bázispontban határozzuk meg. Az aktív oldali rendelkezésre állási konstrukció és az irányadó refinanszírozási műveletek kamatkülönbözete változatlanul 25 bázispont lesz.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről való értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság a második negyedévben 0,2%-kal bővült az első negyedévi 0,3% után, elmaradva a legutóbbi szakértői prognózisoktól. A növekedés főként a nettó exportból és a kormányzati kiadásokból származott. Gyengült a belföldi lakossági kereslet, mivel a háztartások kevesebbet fogyasztottak, a vállalatok lefaragtak az üzleti beruházásokból, és zsugorodtak a lakáscélú beruházások is. Miközben a szolgáltatások támogatták a növekedést, a feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása negatív volt. A felmérési mutatók szerint a fellendülést továbbra is ellenszél hátráltatja.

Arra számítunk, hogy a fellendülés idővel megerősödik, ahogy az emelkedő reáljövedelmek lehetővé teszik a háztartási fogyasztás növekedését. A restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos lecsengése várhatóan támogatja a fogyasztást és a beruházást. A világgazdasági kereslet bővülésével párhuzamosan az export is folyamatosan hozzá fog járulni a fellendüléshez.

A munkaerőpiac változatlanul reziliensnek mutatkozik. A munkanélküliségi ráta júliusban gyakorlatilag nem változott, 6,4% maradt. Ugyanakkor a foglalkoztatás növekedése az első negyedévi 0,3%-ról a második negyedévben 0,2%-ra lassult. A friss felmérési mutatók a munkaerő-kereslet további mérséklődését jelzik, szűkült a megüresedő álláshelyek aránya, megközelítve a pandémia előtti szinteket.

A fiskális és strukturális programokkal a gazdaság termelékenységének és versenyképességének fokozását kell megcélozni, amivel könnyebben emelhető a potenciális növekedés, és középtávon enyhíthető az ároldali nyomás. Mario Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésében és Enrico Lettának az egységes piac lehetőségeinek bővítéséről szóló jelentésében hangsúlyozzák, hogy égető szükség van a reformra, és konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a fenti célok megvalósításához. Az EU módosított gazdaságirányítási rendszerének tökéletes, átlátható és haladéktalan megvalósítása segíti majd a kormányzatokat a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós lefaragásában. A kormányzatoknak határozottan el kell indulniuk ebben az irányban a fiskális és strukturális programokra vonatkozó középtávú terveikben.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves infláció a júliusi 2,6%-ról augusztusban 2,2%-ra esett vissza. Az energiaárak éves szinten 3,0%-kal estek miután az előző hónapban 1,2%-kal emelkedtek. Az élelmiszerárak inflációja kissé megemelkedett, augusztusban 2,4% volt. Az árucikkek és a szolgáltatások inflációjának ütemei ellentétes irányban mozogtak. Az árupiaci infláció 0,4%-ra visszaesett a júliusi 0,7%-ról, a szolgáltatások inflációja viszont felment 4,0%-ról 4,2%-ra.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma júliusban nagyjából változatlan maradt. A belföldi infláció csak kissé csökkent, a júniusi 4,5%-ról 4,4%-ra, különösen a bérek gyakoroltak erős nyomást az árakra. A bértárgyalásokon kialkudott bérek növekedési üteme az év hátralevő részében magas és volatilis marad az egyszeri kifizetések néhány országban játszott jelentős szerepe és a bérkorrekciós folyamat lépcsős természete miatt. Ugyanakkor a munkaerőköltség-növekedés általános üteme mérséklődik. Tovább csökkent az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése a második negyedévben 4,3%-ra, ami a negyedik egymást követő visszaesés, és az EKB-szakértők jövőre újabb markáns lassulást prognosztizálnak. A gyenge termelékenység ellenére a fajlagos munkaerőköltség a második negyedévben 4,6%-kal kevésbé erősen nőtt az első negyedévi 5,2% után. A szakértők a fajlagos munkaerőköltség visszaesésének folytatódására számítanak az előrejelzési időszak során, aminek oka a kisebb bérnövekedés és a termelékenység élénkülése. Végezetül a nyereségek továbbra is részben ellensúlyozzák majd a magasabb munkaerőköltségek inflációs hatását.

A dezinflációs folyamatot várhatóan támogatja a visszahúzódó munkaerőköltség-oldali nyomás és az, hogy az elvégzett monetáris politikai szigorítás fokozatosan átgyűrűzik a fogyasztói árakra. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója 2% körül tartózkodik, a piaci alapú mérőszámok pedig a júliusi értekezletünk óta az említett szint közelébe estek.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. Az euroövezeti árucikkek iránti alacsonyabb kereslet, amelyet például a gyengébb világgazdaság vagy a nagyobb gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek kiéleződése okoz, fékezi az euroövezeti növekedés ütemét. Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet számottevő geopolitikai kockázat forrása. Ez odavezethet, hogy megrendül a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma, és zavar keletkezik a világkereskedelemben. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Nagyobb lehet a növekedés üteme, ha az infláció a vártnál gyorsabban csökken, és ha a javuló bizalom és emelkedő reáljövedelmek révén a vártnál jobban megemelkednek a kiadások, vagy ha a világgazdaság a vártnál erőteljesebben bővül.

Az infláció nagyobb lehet a jelzettnél, ha a bérek és a nyereségek a vártnál jobban megemelkednek. Felfelé irányuló inflációs kockázat forrásai ezenkívül a kiéleződött geopolitikai feszültségek, amelyek a közeljövőben felhajthatják az energia- és teherszállítási árakat, és megzavarhatják a világkereskedelmet. Emellett a végletes időjárási viszonyok és általában a kibontakozó klímaválság is felhajthatja az élelmiszerárakat. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél kisebb lehet, ha a monetáris politika a vártnál erősebben lefékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok a júliusi értekezletünk óta markánsan visszaestek, ami a gyengébb világgazdasági növekedési kilátásoknak és az inflációs nyomással kapcsolatos aggodalmak enyhülésének tudható be. A nyár folyamán tapasztalható világpiaci feszültségek a pénzügyi feltételek átmeneti szigorodásához vezettek a kockázatosabb piaci szegmensekben.

Mindent egybevéve a finanszírozási költségek restriktívek maradnak, ahogy a múltbeli irányadókamat-emeléseink folyamatosan kifejtik hatásukat a transzmissziós láncon. Az új vállalati és új jelzáloghitel-kihelyezések átlagos kamatai júliusban magasan maradtak 5,1%-on, illetve 3,8%-on.

A hitelezés növekedése a gyenge kereslet környezetében továbbra is nehézkes. A vállalatok banki hitelezése júliusban éves szinten 0,6%-kal nőtt, kissé lassabban, mint júniusban, a háztartási hitelezés növekedési üteme pedig kissé megemelkedett, 0,5%-ra. Az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség júliusban 2,3%-kal bővült, ami megegyezett a júniusi ütemmel.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy a betéti rendelkezésre állás kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk addig, ameddig az említett cél eléréséhez szükséges. A későbbiekben is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.