Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
Christine Lagarde
The President of the European Central Bank
Luis de Guindos
Vice-President of the European Central Bank
  • MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY

SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2024. június 6.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozó aktualizált értékelésünk alapján immár helyénvaló a monetáris politikai restrikció fokának mérséklése, miután a kamatokat kilenc hónapon keresztül állandó szinten tartottuk. A 2023. szeptemberi értekezletünk óta az infláció több mint 2,5% százalékponttal esett, az inflációs kilátások pedig markánsan javultak. Lazult az inflációs alapfolyamat is, ami alátámasztja az arra utaló jeleket, hogy gyengült az ároldali nyomás, és hogy az inflációs várakozások az összes időtávon visszaestek. A monetáris politika restriktíven tartotta a finanszírozási feltételeket. Ez a kereslet visszafogása és az inflációs várakozások szilárd rögzítése révén nagy szerepet játszott az infláció levitelében.

Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben elért előrelépés ellenére a belföldi ároldali nyomás továbbra is erős, mivel a bérnövekedés üteme megemelkedett, ezért az infláció a jövő év nagy részében előreláthatólag még a célérték fölött marad. Az eurorendszernek mind a teljes inflációra, mind a maginflációra vonatkozó legutóbbi szakértői prognózisait 2024 és 2025 tekintetében felfelé korrigálták a márciusi prognózisokkal összehasonlítva. A szakértők most 2024-re átlagosan 2,5%-os, 2025-re 2,2%-os, 2026-ra pedig 1,9%-os teljes inflációt prognosztizálnak. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs rátánál 2024-ben átlagosan 2,8%-ra, 2025-ben 2,2%-ra, 2026-ban pedig 2,0%-ra számítanak. A gazdasági növekedés 2024-ben várhatóan 0,9%-ra, 2025-ben 1,4%-ra, 2026-ban pedig 1,6%-ra élénkül.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk ameddig csak szükséges, hogy elérjük ezt a célt. A későbbiekben is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a kapott gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A Kormányzótanács ma azt is megerősítette, hogy az eurorendszernek a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti értékpapír-állományait a második félév folyamán átlagosan havi 7,5 milliárd €-val csökkenteni fogja. A PEPP-állományok csökkentési módozatai nagy vonalakban az eszközvásárlási programnál (APP) alkalmazottakkal lesznek összhangban.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Öt negyedévi stagnálás után az euroövezet gazdasága 2024 első negyedévében 0,3%-kal nőtt. Bővül a szolgáltatási ágazat, a feldolgozóipar pedig alacsony szinteken való stabilizálódás jeleit mutatja. A gazdaság folytatódó élénkülésére számítunk, ahogy a magasabb bérek és a jobb cserearányok feltornázzák a reáljövedelmeket. Az erősebb kivitel is várhatóan támogatja az elkövetkező negyedévekben a növekedést, ahogy bővül a világpiaci iparcikk- és szolgáltatáskereslet. Végezetül, a monetáris politika idővel várhatóan kevésbé húzza vissza a keresletet.

A foglalkoztatás az idei első negyedévben 0,3%-kal nőtt, mintegy 500 000 új állás keletkezett, és a felmérések szerint a közeljövőben is tovább nő a munkahelyek száma. A munkanélküliségi ráta áprilisban 6,4%-ra esett vissza, az euro bevezetése óta mért legalacsonyabb szintre. A vállalatok továbbra is sok állást hirdetnek meg, bár valamivel kevesebbet, mint előzőleg.

Az országos fiskális és strukturális programokkal gazdaságunk termelékenységének és versenyképességének fokozására kell törekedni, amivel könnyebben emelhető a potenciális növekedés és enyhíthető középtávon az ároldali nyomás. A „Next Generation EU” program hatékony, gyors és maradéktalan megvalósítása, a tőkepiaci unió és a bankunió kiteljesítése felé tett előrehaladás, valamint az egységes piac megerősítése megkönnyítené az innováció fellendítését, valamint megnövelné a zöld és a digitális átállások terén zajló beruházásokat. Az EU módosított gazdaságirányítási rendszerének tökéletes és haladéktalan megvalósítása segíti majd a kormányzatokat a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós lefaragásában.

Az infláció

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az éves infláció májusban felment 2,6%-ra az áprilisi 2,4%-ról, az élelmiszerár-infláció pedig 2,6%-ra visszaesett. Az energiaár-infláció 0,3%-ra emelkedett, miután egy éven át negatív éves ütemeket mértek. Az iparcikk-infláció májusban tovább csökkent 0,8%-ra, a szolgáltatások inflációja ezzel szemben az áprilisi 3,7%-ról markánsan megemelkedett 4,1%-ra.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma tovább csökkent áprilisban (a legutolsó olyan hónapban, amelyről adat áll rendelkezésre), ami megerősíti a képet, hogy fokozatosan enyhül az ároldali nyomás. Ugyanakkor a belföldi infláció továbbra is magas. A bérek még mindig megemelt ütemben emelkednek, ami ellensúlyozza az infláció múltbeli megugrásának hatását. A bérkorrekciós folyamat lépcsős természete és az egyszeri kifizetések fontos szerepe miatt a munkaerőköltségek valószínűleg ingadozni fognak a közeljövőben, ahogy az első negyedéves béralkuk élénküléséből is látható. Az előretekintő mutatók ugyanakkor arra utalnak, hogy a bérnövekedés az év folyamán mérséklődni fog. A nyereségek semlegesítik a fajlagos munkaerőköltségek erőteljes megemelkedésének egy részét, ami enyhíti az inflációs hatásukat.

Az infláció az év hátralevő részében várhatóan a mostani szintek körül ingadozik, aminek okai többek között az energiaárakkal kapcsolatos bázishatások. A jövő év második felében azután várhatóan visszaesik a célunk közelébe, ami a munkaerőköltségek gyengébb növekedésének, a restriktív monetáris politikánk kibontakozó hatásainak, valamint az energiaválság és a pandémia gyengülő hatásának köszönhető. A hosszabb távú inflációs várakozások mérőszámai általánosságban stabilak maradtak, többnyire 2% körül tartózkodnak.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok a közeljövőben egyensúlyban vannak, középtávon azonban továbbra is lefelé billennek el. A gyengébb világgazdaság vagy a nagyobb gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek kiéleződése fékezheti az euroövezetben a növekedést. Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet jelentős geopolitikai kockázat forrásai. Ez odavezethet, hogy megrendül a vállalatok és a háztartások jövőbe vetett bizalma, és zavar keletkezik a világkereskedelemben. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Magasabb lehet a növekedés üteme, ha az infláció a vártnál gyorsabban csökken, és ha a javuló bizalom és emelkedő reáljövedelmek révén a vártnál jobban megemelkednek a kiadások, vagy ha a világgazdaság a vártnál erőteljesebben bővül.

Az infláció magasabb lehet a jelzettnél, ha a bérek és a nyereségek a vártnál jobban emelkednek. Felfelé irányuló inflációs kockázati forrást jelentenek még a kiéleződő geopolitikai feszültségek, amelyek a közeljövőben felhajthatják az energia- és teherszállítási árakat, és megzavarhatják a világkereskedelmet. Emellett a végletes időjárási események és általában a kibontakozó klímaválság is felhajthatja az élelmiszerárakat. Ezzel szemben az infláció a jelzettnél kisebb lehet, ha a monetáris politika a vártnál erősebben fékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok az áprilisi értekezletünk óta megemelkedtek. A finanszírozási költségek restriktív szinteken elérték a tetőpontot, ahogy az elvégzett irányadókamat-emeléseink hatása szétterjedt a pénzügyi rendszerben. Az új vállalati és jelzáloghitel-kihelyezések átlagos kamatai áprilisban nem változtak az 5,2%-os, illetve 3,8%-os rátákról.

A hiteldinamika továbbra is gyenge. A vállalatok banki hitelezése áprilisban éves szinten 0,3%-kal nőtt, ami kissé alatta van az előző havinak. A háztartási hitelezés növekedési üteme éves szinten továbbra is 0,2%-on tartózkodott. Az M3-mal mért, szélesebb értelemben vett pénzmennyiség éves növekedése áprilisban 1,3%-ra emelkedett a márciusi 0,9%-ról.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közti összefüggéseket. Az euroövezeti bankok reziliensek maradtak. A javuló gazdasági kilátások elősegítik a pénzügyi stabilitást, de a megemelkedett geopolitikai kockázatok miatt bizonytalanok a kilátások. A globális finanszírozási feltételek váratlan szigorodása a pénzügyi és a nem pénzügyi eszközök átárazását válthatja ki, ami negatívan hathat a szélesebb gazdaságra. A makroprudenciális politika jelenti továbbra is az első védelmi vonalat a pénzügyi stabilitás sérülékenységének fokozódása ellen. Az aktuálisan érvényben levő vagy a hamarosan hatályba lépő intézkedések segítenek megőrizni a pénzügyi rendszer rezilienciáját.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal leengedi. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk mindaddig, ameddig szükséges a cél eléréséhez. A későbbiekben is adatfüggő és értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a kapott gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Nem köteleződünk el előzetesen egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok