SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2023. július 27.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. Feltett szándékunk, hogy biztosítsuk időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli.

A mai kamatemelés az inflációs kilátásokról való értékelésünket, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét tükrözi. Az utolsó értekezletünk óta megfigyelhető folyamatok támogatják a várakozásunkat, amely szerint az infláció az év hátralevő részében tovább esik, de huzamos ideig a cél fölött marad. Miközben egyes mérőszámok az enyhülés jeleit mutatják, az inflációs alapmutatók általánosan továbbra is magasak. A múltbeli kamatemeléseink hatása továbbra is teljes erővel átgyűrűzik: a finanszírozási feltételek ismét szigorodtak, egyre jobban visszafogva a keresletet, ami fontos ahhoz, hogy az inflációt visszatereljük a célhoz.

Jövőbeli döntéseink garantálják, hogy az EKB irányadó kamatlábait megfelelően restriktív szinteken határozzuk meg mindaddig, amíg szükséges ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a 2%-os középtávú célunkhoz. A restrikció (korlátozás) megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásakor továbbra is adatfüggő megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink alapját továbbra is az képezi, hogy milyennek ítéljük meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

További döntésünk értelmében a kötelező tartalék kamatozását nulla százalékon állapítottuk meg. Ez a monetáris politika eredményességének megőrzését szolgálja azáltal, hogy fenntartja a monetáris politikai alapállás ellenőrzésének jelenlegi fokát, és biztosítja, hogy a kamatdöntéseink tökéletesen átgyűrűzzenek a pénzpiacokra. Ugyanakkor javítja a monetáris politika hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti a tartalékok után összevéve fizetendő kamatösszeget, amelyre a megfelelő alapállás alkalmazásához szükség van.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben taglaljuk. A kötelező tartalék kamatozásának módosításaival kapcsolatos részletesebb információkat a 15:45-kor (CET) megjelenő külön sajtóközleményben ismertetjük.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet közeljövőben várható gazdasági kilátásai romlottak, aminek nagyrészt a gyengébb belföldi kereslet az oka. A magas infláció és a szigorúbb finanszírozási feltételek visszafogják a kiadásokat. Ez különösen a feldolgozóipar kibocsátását fékezi, amelyet a gyenge külső kereslet is visszafog. Hasonlóképp gyengének mutatkoznak a lakóingatlan- és vállalati beruházások. A szolgáltatói ágazat ugyanakkor továbbra is rugalmasabb, különösen az olyan személyes érintkezéssel járó alágazatokban mint például az idegenforgalom. Ugyanakkor itt is lassul a lendület. A gazdaság a közeljövőben várhatóan továbbra is gyengén teljesít, de idővel a csökkenő infláció, a növekvő jövedelmek és a javuló kínálati helyzet támogatja majd a gazdaság helyreállását.

A munkaerőpiac változatlanul teherbírónak mutatkozik. A munkanélküliségi ráta májusban 6,5%-kal a rekord alacsony szinten maradt, folyamatosan sok új munkahely jön létre különösen a szolgáltató ágazatban. Az előretekintő mutatók ugyanakkor arra utalnak, hogy ez a trend az elkövetkező hónapokban lassulhat, a feldolgozóipar esetében pedig negatív tartományba kerülhet.

Az energiaválság enyhülésével párhuzamosan a kormányzatok előreláthatólag rövid időn belül összehangolt módon kivezetik a kapcsolódó támogató intézkedéseket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a középtávú inflációs nyomás felerősítését elkerüljük, amely egyébként erősebb monetáris politikai válaszlépéseket kívánna meg. Üdvözöljük az eurocsoportnak az euroövezeti fiskális alapállásról a közelmúltban tett nyilatkozatát, amely a fenti értékeléssel konzisztens. A fiskális politikákat úgy kell kialakítani, hogy termelékenyebbé tegyék a gazdaságunkat, és hogy fokozatosan lefaragják a nagy államadósságot. Az olyan szakpolitikai intézkedések, amelyekkel javítható az euroövezet kínálati kapacitása, segíthetnek középtávon az ároldali nyomás enyhítésében, miközben támogatják a zöld átállást, amelyet a „Next Generation EU” program is folyamatosan előmozdít. Az EU gazdaságirányítási rendszerének reformját az idei év vége előtt el kell végezni.

Az infláció

Az infláció júniusban tovább esett, a májusi 6,1%-ról 5,5%-ra. Ismét csökkentek az energiaárak, az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,6%-kal. Az élelmiszerár-infláció tovább lassult, de 11,6%-kal változatlanul magas.

Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció júniusban kissé felment 5,5%-ra, de az áruk és a szolgáltatások eltérő trendet követtek. Míg az iparcikk-infláció tovább csökkent, a májusi 5,8%-ról 5,5%-ra, addig a szolgáltató ágazatban az erőteljes üdülési és utazási célú kiadások miatt és a felfelé irányuló bázishatások nyomán az infláció a májusi 5,0%-ról 5,4%-ra emelkedett.

Változnak az infláció emelkedésének hátterében álló tényezők. Míg az infláció külső forrásai gyengülnek, a többek között a béremelkedésből és a még mindig számottevő profitrátákból eredő belföldi ároldali nyomás egyre nagyobb szerepet játszik az infláció emelkedésében.

Miközben egyes mérőszámok lefelé tartanak, az inflációs alapfolyamat mutatói mindent egybevéve magas szinten tartózkodnak, aminek oka többek között a múltbeli áremelkedéseknek a gazdaság egészében megfigyelhető árakra gyakorolt tartós hatása. Noha a hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató jelenleg 2% körül tartózkodik, néhány mutató továbbra is magasabb, ezért szorosan nyomon kell őket követni.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedésre és az infláció alakulására vonatkozó kilátások változatlanul nagyon bizonytalanok. A lefelé irányuló növekedési kockázatok közé tartozik Oroszország Ukrajna elleni jogtalan háborúja és a tágabb geopolitikai feszültségek kiéleződése, amely széttagolhatja a világkereskedelmet, és ezáltal fékezheti az euroövezeti gazdaságot. A növekedés akkor is lassulhat, ha a monetáris politikai hatások a vártnál nagyobb erővel érvényesülnek, vagy ha a világgazdaság gyengül, ezáltal visszafogva az euroövezeti exportcikkek iránti keresletet. Ezzel ellentétben a növekedés a prognosztizáltnál nagyobb is lehet, ha az erős munkaerőpiac, az emelkedő reáljövedelmek és az enyhülő bizonytalanság nyomán megnő az emberek és a vállalkozások bizalma, és megnövelik kiadásaikat.

A felfelé irányuló inflációs kockázatok közé tartozik, hogy esetleg kiújul az energia- és élelmiszerköltségekre ható nyomás azzal is összefüggésben, hogy Oroszország egyoldalúan kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből. Az élelmiszerárakat a kibontakozó éghajlati válság kapcsán fellépő kedvezőtlen időjárási viszonyok is a prognosztizáltnál jobban megemelhetik. A tartósan a célunkat meghaladó inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb bér- és profitráta-emelkedések szintén magasabb inflációt okozhatnak, többek között középtávon is. Ezzel ellentétben a gyengébb kereslet – például a monetáris politika erősebb transzmissziója nyomán – az ároldali nyomás enyhülése irányában hathat, különösen középtávon. Az infláció emellett akkor is gyorsabban eshet, ha a csökkenő energiaárak és a lassuló élelmiszerár-emelkedések a jelenleg vártnál gyorsabban átgyűrűznek az egyéb áruk és szolgáltatások áraiba.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A monetáris politikánk szigorítása továbbra is erőteljesen átgyűrűzik a tágabb finanszírozási feltételekbe. A legutóbbi értekezletünk óta emelkedtek a kockázatmentes kamatlábak a rövidtől középtávig terjedő lejáratokon, és a bankok drágábban jutnak forráshoz részben azért, mert folyamatban van az EKB célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteinek (TLTRO) kivezetése. A júniusi nagymérvű TLTRO-visszafizetés simán zajlott, mivel a bankok jól fel voltak készülve. Az átlagos vállalati hitelkamatok és a jelzáloghitel-kamatok májusban ismét emelkedtek, 4,6%-ra, illetve 3,6%-ra.

A legfrissebb bankhitel-felmérésünkből kiderül, hogy a magasabb hitelkamatok és a kiadási tervek ezzel összefüggő lefaragása miatt a második negyedévben tovább zuhant a hitelkereslet. Ehhez járult még, hogy tovább szigorodtak a vállalati és a háztartási hitelstandardok, ahogy a bankokat egyre nagyobb aggodalommal töltik el az ügyfeleiket érintő kockázatok, és kevésbé hajlandóak ezeknek a kockázatoknak a viselésére. A szigorúbb finanszírozási feltételek miatt emellett a lakóingatlan egyre kevésbé megfizethető és egyre kevésbé vonzó befektetési lehetőség, továbbá a jelzáloghitel-kereslet immár az ötödik egymást követő negyedévben csökken.

Ebben a környezetben júniusban tovább esett a hitelfelvétel éves növekedési üteme, a vállalatoknál 3,0%-ra, a háztartásoknál pedig 1,7%-ra, párhuzamosan a második negyedéves 0,0%, illetve −0,2% évesített növekedési ütemekkel. A gyenge hiteldinamika és az eurorendszer mérlegének csökkenése nyomán a széles értelemben vett pénzmennyiség éves növekedési üteme júniusban 0,6%-ra visszaesett, az évesített növekedési ütem pedig a második negyedévben −1,1% volt.

Konklúzió

Az infláció továbbra is csökkenőben van, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli.

Jövőbeli döntéseink garantálják, hogy az EKB irányadó kamatait megfelelően restriktív szinten határozzuk meg mindaddig, amíg szükséges ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a 2%-os középtávú célunkhoz. Továbbra is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározása során. Nevezetesen a kamatdöntéseink alapját továbbra is az képezi, hogy milyennek ítéljük meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.