SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2025. március 6.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntésünk alapját, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erejére vonatkozó aktualizált értékelésünk adja.

A dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció összességében továbbra is a szakértők várakozásainak megfelelően alakul, a legfrissebb prognózisok pedig szoros összhangban vannak az előzőleg várt rátával. A szakértők jelenleg 2025-re 2,3%-os, 2026-ra 1,9%-os, 2027-re pedig 2,0%-os átlagos teljes inflációt prognosztizálnak. A 2025-re vonatkozó felfelé módosítás hátterében az erősebb energiaár-dinamika áll. Az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs rátánál a szakértők 2025-ben átlagosan 2,2%-ra, 2026-ban 2,0%-ra, 2027-ben pedig 1,9%-ra számítanak.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A belföldi infláció még mindig magas, aminek fő oka, hogy bizonyos ágazatokban a bérek és az árak számottevő késedelemmel még mindig igazodnak az infláció múltbeli megugrásához. A bérnövekedés ugyanakkor a vártnak megfelelően mérséklődik, a nyereségek pedig az inflációs hatást részlegesen tompítják.

Monetáris politikánk érdemi módon kevésbé restriktívvé vált, ahogy kamatvágásaink nyomán az új hitelek felvétele kevésbé drága a vállalatok és a háztartások számára, és élénkül a hitelnövekedés. Ugyanakkor a finanszírozási feltételek lazulásának ellenszelet okoz, hogy a múltbeli kamatemelések továbbra is folyamatosan áttevődnek a hitelállományra, és a hitelkihelyezés összességében változatlanul visszafogott. A gazdaság továbbra is kihívásokkal szembesül, így a szakértők növekedési prognózisaikat ismét lefelé korrigálták: 2025-ben 0,9%-ra, 2026-ban 1,2%-ra, 2027-ben pedig 1,3%-ra. A 2025-ös és 2026-os lefelé irányuló módosítások az alacsonyabb kivitelnek és a jelenleg tapasztalható gyenge beruházásnak tudhatók be, amelyek részben a kereskedelmi szabályozást érintő nagymértékű bizonytalanságból és a tágabb értelemben vett gazdaságpolitikai bizonytalanságból származnak. Az emelkedő reáljövedelmek és a kamatemeléseink fokozatosan lecsengő hatásai azok a fő tényezők, amelyekre a várt keresletélénkülés idővel támaszkodni fog.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, növekvő bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió ereje fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezet gazdasága 2024 utolsó negyedévében vélhetően mérsékelten bővült. 2025 első két hónapjában több, tavaly megfigyelt szabályszerűség továbbra is jelen volt. A feldolgozóipar továbbra is visszafogja a növekedést még akkor is, ha javulnak a felmérési mutatók. A mind belföldön, mind külföldön érzékelhető nagy bizonytalanság visszafogja a beruházásokat, a versenyképességi kihívások pedig negatívan érintik a kivitelt. Ugyanakkor a szolgáltatási ágazat reziliens. Ezenkívül a háztartások növekvő jövedelme és a stabil munkaerőpiac támogatja a fogyasztás fokozatos élénkülését, noha a fogyasztói bizalom még mindig törékeny, és a megtakarítási ráták magasak.

A munkanélküliségi ráta megmaradt a historikusan alacsony szinten, januárban 6,2%-on, a foglalkoztatottság növekedési ütemét pedig 2024 utolsó negyedévében 0,1%-ra becsüljük. A munkaerő-kereslet viszont mérséklődött, a frissebb felmérési adatok pedig arra utalnak, hogy a foglalkoztatás 2025 első két hónapjában visszafogott ütemben bővült.

Nőtt a bizonytalanság, ami valószínűleg az előzőleg vártnál jobban visszafogja a beruházásokat és a kivitelt. Ugyanakkor a növekedést várhatóan támogatják a nagyobb jövedelmek és az alacsonyabb hitelfelvételi költségek. A szakértői prognózis szerint a kivitelt várhatóan az emelkedő világpiaci kereslet is támogatja feltéve, hogy a külkereskedelmi feszültségek nem eszkalálódnak tovább.

A fiskális és strukturális szabályozások révén várhatóan nő a gazdaság termelékenysége, versenyképessége és rezilienciája. Az Európai Bizottság „versenyképességi iránytűje” konkrét cselekvési ütemtervet vázol fel, amelynek a javaslatait haladéktalanul meg kell valósítani. A kormányzatoknak biztosítaniuk kell a fenntartható állami pénzügyeket összhangban az uniós gazdaságirányítási kerettel, előre kell sorolniuk a növekedésélénkítő reformokat és stratégiai beruházásokat.

Az infláció

Az éves infláció februárban 2,4%-on állt a 2,5%-os januári és 2,4%-os decemberi ráták után, derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből. Az energiaár-infláció 0,2%-ra lassult, miután a decemberi 0,1% után üteme januárban erősen megugrott, 1,9%-ra. Ezzel szemben az élelmiszerár-infláció 2,7%-ra emelkedett a januári 2,3%-ról és a decemberi 2,6%-ról. Az iparcikk-infláció kissé megemelkedett 0,6%-ra, miközben a szolgáltatási ágazatban mért infláció a januári 3,9% és a decemberi 4,0% után 3,7%-ra csökkent.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója azt jelzi, hogy az infláció tartósan visszatér a 2%-os középtávú célunkhoz. A szolgáltatásinflációt szorosan követő belföldi infláció januárban visszaesett, de változatlanul magas, ahogy a bérek és egyes szolgáltatásárak még mindig számottevő késedelemmel igazodnak az infláció múltbeli megugrásához. Az utóbbi időszak bértárgyalásai ugyanakkor azt jelzik, hogy a munkaerőköltség-oldali nyomás folyamatosan mérséklődik.

A magasabb energiaár-inflációra vonatkozó feltevés nyomán a szakértők a 2025. évi teljes inflációs prognózist felfelé módosították. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a maginfláció tovább lassul, ahogy a munkaerőköltség-oldali nyomás tovább enyhül, és a múltbeli monetáris politikai szigorítás továbbra is lefelé tolja az árakat. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója továbbra is 2% körül tartózkodik. Mindeme tényezők támogatni fogják azt, hogy az infláció fenntartható módon visszatérjen a középtávú célunkhoz.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A világkereskedelmi feszültségek eszkalálódása tovább csökkentheti az euroövezeti növekedés ütemét azáltal, hogy fékezi a kivitelt, és gyengíti a világgazdaságot. A világkereskedelmi szabályozásokat övező folyamatos bizonytalanság visszafojtja a beruházásokat. Továbbra is súlyos bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai kockázatok mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. A növekedés kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál hosszabb ideig érzékelhetők. Ugyanakkor erősebb lehet, ha a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció lehetővé teszi a belföldi fogyasztás és beruházás gyorsabb újraélénkülését. A védelmi és infrastrukturális kiadások megemelkedése szintén erősítheti a növekedést.

A világkereskedelmi súrlódások fokozódása még jobban elbizonytalanít az inflációs kilátásokkal kapcsolatban az euroövezetben. A világkereskedelmi feszültségek fokozódásának nyomán leértékelődhet az euro, megemelkedhetnek az importköltségek, ami felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az inflációra. Ezzel párhuzamosan lefelé irányuló nyomást gyakorolhat az euroövezeti exportcikkek iránt a magasabb vámok miatti kisebb kereslet és a kivitelnek a kapacitásfelesleggel rendelkező országokból az euroövezetbe való átirányítása. A geopolitikai feszültségek az energiapiacok vonatkozásában kétoldalú inflációs kockázatot generálnak: a fogyasztói bizalom és a vállalati beruházások terén. A szélsőséges időjárási események és általában a kibontakozó klímaválság is a vártnál erősebben felhajthatja az élelmiszerárakat. Az infláció magasabb lehet, ha a bérek vagy a nyereségek a vártnál jobban emelkednek. A védelmi és infrastrukturális kiadások megemelkedése az inflációt is erősítheti az aggregált keresletre gyakorolt hatás közvetítésével. Ugyanakkor az infláció meglepetésszerűen kisebb is lehet, ha a monetáris politika a vártnál nagyobb mértékben fékezi a keresletet.

A pénzügyi és monetáris helyzet

Az euroövezetbeli piaci kamatok a januári értekezletünk után csökkentek, de a módosított fiskális politikai kilátásokra válaszul az utóbbi napokban megemelkedtek. A kamatvágásaink nyomán a hitelfelvétel fokozatosan kevésbé drágává válik a vállalatok és a háztartások számára, és gyorsabban bővül a hitelezés. Ugyanakkor a finanszírozási feltételek lazulásának ellenszelet okoz, hogy a múltbeli kamatemelések továbbra is folyamatosan áttevődnek a hitelállományra, és a hitelezés összességében változatlanul visszafogott.

Az új vállalati hitelek átlagos kamata a decemberi 4,4%-ról januárban 4,2%-ra csökkent. Ezzel szemben a piaci alapú vállalati adósságpapírok kibocsátási költsége 3,7%-ra emelkedett, ami 0,2 százalékponttal magasabb a decemberi szintnél. Ugyanebben az időszakban a háztartások által felvett új jelzáloghitelek átlagos kamata 3,4%-ról 3,3%-ra csökkent.

A vállalati bankhitel növekedése januárban 2,0%-ra emelkedett a decemberi 1,7%-ról, amit az új hitelek mérsékelt havi állományváltozása támogatott. A vállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állományok növekedési üteme éves szinten 3,4%-ra nőtt. A jelzáloghitelezés fokozatosan továbbélénkült, azonban 1,3%-os éves növekedési ütemmel összességében visszafogott maradt.

Konklúzió

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy csökkentjük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erejére vonatkozó aktualizált értékelésünkön alapul. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, növekvő bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió ereje fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.