Mik azok a TARGET-egyenlegek?

2025. július 24.

Időről időre olvashatjuk a hírekben, hogy egyes euroövezeti országoknak nagy negatív TARGET-egyenlegei (kötelezettségei), míg másoknak jelentős pozitív egyenlegei (követelései) vannak. Sokféle elmélet létezik arról, hogy mit jelent ez, milyen egyenlegekről van egyáltalán szó?

Mi a TARGET?

A TARGET (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású átutalási rendszer) több pénzügyi piaci infrastrukturális szolgáltatást foglal magában: a T2 (fizetések kiegyenlítéséhez), a T2S (értékpapírok kiegyenlítéséhez) és a TIPS (az azonnali fizetések kiegyenlítéséhez). A központi bankok és a kereskedelmi bankok a TARGET-et euroalapú tranzakciók elszámolására használják, és a pénzeket egymás között mind az országon belül, mind határon túl, biztonságosan és könnyen mozgatják. Ez elengedhetetlen a gazdaság működéséhez.

A központi bankok és a kereskedelmi bankok egyaránt rendelkeznek TARGET-számlával.

További információk a T2-ről és a TARGET-szolgáltatásokról

Mik azok a TARGET-egyenlegek?

Az integrált piacokon folyamatos a pénzáramlás, beleértve a nemzetközi pénzmozgásokat is. Minden egyes euro valamelyik euroövezeti országban vagy az EKB-ban indul útnak, de nem feltétlenül marad helyben.

A két ország közötti nettó pénzáramlást (más szóval az összes fogadott és az összes átutalt pénz különbségét) az érintett országok nemzeti központi bankjainak mérlegében tartják nyilván függetlenül attól, hogy az átutalást kereskedelmi bank vagy központi bank indította-e. A TARGET-egyenlegek ezen pénzmozgások idővel történő felhalmozódását fejezik ki. Az EKB is küld és fogad határon keresztül pénzt a monetáris politika megvalósítása során, ezért szintén rendelkezik saját TARGET-egyenleggel.

Azért, hogy ne legyen minden egyes euroövezeti központi banknak külön egyenlege az összes többi euroövezeti központi bankkal és az EKB-val szemben, az összes TARGET-szolgáltatás kétoldalú egyenlegeit minden nap végén az EKB-val szembeni egyetlen egyenlegben egyszerűsítik le.

Röviden: ha egy adott ország bankjai a határon átnyúló tranzakciókban több pénzt küldtek a TARGET-en keresztül, mint amennyit rajta keresztül kaptak, az adott ország központi bankjának egyenlege negatív lesz. Ha a bankok többet kaptak, mint amennyit küldtek, akkor a szóban forgó ország központi bankjának egyenlege pozitív lesz. Ha a bejövő és a kimenő pénzmennyiség pontosan megegyezik, akkor az adott központi bank TARGET-egyenlege nulla lesz.

Miért küldenek pénzt a bankok más országban levő bankoknak?

A központi bankok és a kereskedelmi bankok az alábbi célokból kezdeményeznek határon túli átutalást egymás között a TARGET-rendszerben:

• hogy kifizessenek más országból érkező árut, szolgáltatást vagy pénzügyi eszközt saját maguk vagy ügyfelük nevében;

• hogy átutalást végezzenek határon túlra ügyfeleik nevében (pl. pénzküldés);

• amikor hiteleznek egymásnak;

• a monetáris politika végrehajtása során (pl. olyan nyílt piaci művelet mint az eszközvásárlás, amely határon átnyúló elszámolással járhat);

• pénzügyi értékpapírok határon átnyúló adásvételekor.

Miért hivatkoznak a pozitív TARGET-egyenlegre követelésként, a negatívra pedig kötelezettségként?

Ez számviteli és a mérleghez kapcsolódó okokkal magyarázható, értelmezéséhez két tényezőt kell figyelembe vennünk:

1. Az euroövezet egyetlen pénznemmel rendelkezik ugyan, de mivel több országból áll, az euróhoz nem egyetlen központi banki mérleg tartozik, hanem mindegyik tagország központi bankjának van saját mérlege.
2. Amikor a központi bank első ízben bocsát ki pénzt, az összeg belekerül a mérlegébe. A pénz a mérleg forrásoldalán jelenik meg (betétként), míg a pénzteremtéshez kapcsolódó eszközöket (vagy követeléseket) az eszközoldalon könyvelik el (például hitelként).

Amikor a TARGET-on keresztül pénzmozgás történik az euroövezeti országok között, a pénzt fogadó ország központi bankja ezt plusz kötelezettségként rögzíti a mérlegében. Ilyenkor azonban csak a kötelezettség helyeződik át – az eszköz az eredeti mérlegben marad.

Ha például eredetileg Olaszországban kibocsátott euro kerül Németországba, akkor a német központi banknak számviteli szempontból plusz kötelezettsége keletkezik (a pénz), míg az eszköz az olasz jegybanknál marad. Ezért a mérleg már nem lesz egyensúlyban: a német jegybanknak egyenlegező tétellel kell tükröznie, hogy több euro van a mérlegében, mint amennyit eredetileg kibocsátott, az olasz központi banknak pedig azért kell egyenlegező tételt elkönyvelnie, hogy a mérlegében tükröződjön, az eredetinél kevesebb euróval rendelkezik. Az egyenlegező tétel – amelyet TARGET-egyenlegnek hívnak – a Deutsche Bundesbank számára követelés (vagy eszköz), míg a Banca d’Italia számára kötelezettség.

Azonban a valutauniónkban természetesen nem teszünk különbséget a különböző tagországokban kibocsátott euroállományok között. Az eurót valahonnan eredeztetni kell, de nem kell ugyanazon a helyen maradnia. Bármely valutaunió lényeges aspektusa, hogy a valuta szabadon és könnyen mozoghat országból országba.

Miért nőttek a TARGET-egyenlegek a pénzügyi válság alatt?

A kereskedelmi bankok rendszerint a pénzpiacon nyújtanak hitelt egymásnak. A 2008-as pénzügyi válság kitörésekor megrendült a bizalom, vonakodtak egymásnak hitelezni. Ennek hatására megemelkedtek a pénzpiaci kamatok. A helyzet különösen a sérülékenyebbnek mutatkozó országok kereskedelmi bankjait érintette súlyosan. Amikor a pénzpiaci kamatlábak eltérnek az EKB irányadó kamataitól, meggyengül a monetáris politika eredményessége. Ezért az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok közbeléptek, hogy a monetáris politika átvitele zökkenőmentes legyen az euroövezetben.

A kereskedelmi bankok annyi kölcsönt tudtak felvenni a központi banktól, amennyire szükségük volt, mindezt jegybankképes fedezet ellenében. A felvett összegek nagy részéből pótolták az elapadt, határon átnyúló, piaci alapú finanszírozási forrásokat. Például a sérülékenyebbnek érzékelt országok kereskedelmi bankjai által felvett központi banki hitelek egy részéből visszafizették a kevésbé sérülékenynek érzékelt országok kereskedelmi bankjai által kölcsönadott pénzeket. Így 2008 és 2012 között a TARGET-egyenlegek megemelkedtek, aminek oka a megteremtett, határon átvándorló, nagy nettó pénzmennyiség volt.

A TARGET-egyenlegek 2015-től egészen 2022 nyaráig általánosan ismét emelkedtek, bár más okból. A háttérben az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok monetáris politikai döntései álltak.

Az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai által hozott mely intézkedések vezettek 2015-től a nagyobb TARGET-egyenlegek létrejöttéhez?

A Kormányzótanács 2015-ben új programot – eszközvásárlási program – vezetett be olyan intézkedéscsomag részeként, amellyel támogatni kívánta az infláció visszatérését az inflációs céllal összhangban levő szintekre olyan időszakban, amikor az infláció tartósan a cél alatt volt. Később, 2020 márciusában, a Covid19-világjárvány kitörése után az EKB bevezette a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP), hogy ellensúlyozza a monetáris politika transzmissziós mechanizmusát fenyegető dezinflációs kockázatokat. A programok részeként minden egyes euroövezeti ország központi bankja vásárolt határon túlról különféle eszközöket pénz ellenében. Ennek következtében ismét megnőtt a teljes pénzmennyiség, de ezt már az eurorendszer (azaz az EKB és az euroövezeti központi bankok) vezérelte.

A központi bank által megvásárolt eszközök gyakran más – akár euroövezeten kívüli – országban levő befektetők birtokában vannak, akik jellemzően valamely euroövezeti pénzügyi központban, például Frankfurtban, Luxemburgban vagy Amszterdamban vezetnek bankszámlát.

Tegyük fel például, hogy az eszközvásárlási program keretében a spanyol központi bank olyan befektetőtől vásárol kötvényt, akinek Frankfurtban van bankszámlája. Ahhoz, hogy a pénzt eljuttassa az eladó fél németországi számlájára, a Banco de España határon átnyúló átutalást kell hogy végezzen a TARGET közvetítésével. Az összeget jóváírják az eladó bankszámláján, a német központi bank pedig növekményt számol el a TARGET-követelésében, míg a Banco de España esetében a TARGET-kötelezettség emelkedik meg.

Mivel sok eszközt vásároltak meg németországi bankszámlával rendelkező befektetőktől, sok pénz áramlott be Németországba. A pénz azután Németországban és hasonló országokban maradt, mivel más biztonságos befektetéseknek (például a hazai államkötvényeknek) viszonylag alacsony volt a hozama. A pénz ilyen felhalmozódása miatt a Deutsche Bundesbank TARGET-követelései megemelkedtek. Ugyanakkor a pénzt küldő országoknál a kötelezettségek megnövekedtek.

Ezenkívül – szintén a pandémiás válságra reagálva – az eurorendszer kibővítette a TLTRO-III műveleten (a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatán) keresztül a hitelintézeteknek nyújtott finanszírozást, ami összességében növelte a rendelkezésre álló likviditást, így lehetőséget teremtett a TARGET-egyenlegek további bővítésére.

Tehát nem aggasztó, hogy nőnek a TARGET-egyenlegek?

A TARGET-egyenlegek a gazdasági folyamatok fontos indikátorai lehetnek, megmutatják, milyen irányban áramlik a pénz az euroövezetben. Mozgatórugójuk azonban idővel megváltozhat; a valutauniónak pedig fontos jellemzője, hogy a pénz nem áll meg a határoknál.

A TARGET-egyenlegek néha jelezhetik, ha baj van (pl. ha egy adott országból a pénzügyi helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt sok pénz kiáramlik). Ilyen esetben nem a TARGET-egyenleg a rendellenesség egyetlen jele.

Az országok közötti TARGET-egyenlegek bővülése 2022 augusztusáig elsősorban az EKB által megtervezett monetáris politikai intézkedések eredménye volt, amelyekkel támogatta az infláció visszatérését a Kormányzótanács inflációs céljának megfelelő szintekre, és biztosította a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját. Tehát nem pénzügyi feszültség eredménye volt.

Miért kezdtek csökkenni a TARGET-egyenlegek 2022 nyarától?

A TARGET teljes egyenlege – az összes TARGET-követelés, illetve ezzel egyenértékű kötelezettség összege – 2022 augusztusában érte el a csúcsot, mintegy 1,9 billió euróval. A TLTRO-III-hoz kapcsolódó műveletek 2022 szeptemberétől közeledni kezdtek a lejárathoz, és az EKB 2022 októberében bejelentette a műveletek újrakalibrálását azért, hogy összhangban legyen a szélesebb értelemben vett monetáris politikai normalizálással. A újrakalibrálás a bankok nagy összegű törlesztéseit eredményezte, ami hozzájárult a bankrendszer likviditási többletének csökkenéséhez, ami viszont alacsonyabb TARGET-egyenlegekhez vezetett. Az eurorendszer emellett 2023 júliusától megszüntette az eszközvásárlási program alatti újrabefektetést. A nettó eszközvásárlással ellentétben, amikor lejárnak az olyan értékpapírok, amelyeket a kötvénytulajdonos nemzeti központi bankkal azonos országban levő jogi személy bocsátott ki, nem jönnek azonnal létre határon átnyúló ügyletek. Például amikor lejár valamely ország kormányzata által kibocsátott értékpapírok futamideje, az adott kormány felől kifizetések keletkeznek az ország nemzeti központi bankja felé. Tehát az eszközvásárlási program keretében lejáró értékpapírok újbóli befektetésének elmaradása nem érinti közvetlenül a TARGET-egyenlegeket. Ugyanakkor közvetetten hatással lehet rájuk, ha a nem belföldi szereplők esetében a kormányoknak új kötvényeket kell kibocsátaniuk a lejáró adósság refinanszírozására. 2024 végén a teljes TARGET-egyenleg mintegy 1,6 billió eurót tett ki.