Mi a devizaswapkeret?
2016. szeptember 27. (2022. május 18-án frissült)
A devizaswapkeret két központi bank közötti devizacsere-megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az egyik jegybank a másik által kibocsátott külföldi pénznemben juthasson likviditáshoz, rendszerint azért, hogy kielégítse a hazai kereskedelmi bankok igényeit. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Systemmel kötött swapmegállapodás keretében például az EKB és az euroövezet nemzeti központi bankjai (eurorendszer) USA-dollárt kapnak a Fedtől, amiért azonos értékű euroösszeget adnak cserébe. Az ilyen megállapodások kötése évtizedek óta a központi bankok monetáris politikai eszköztárának része.
Miért van szükség a swapkeretre?
A központi bankok eleinte egyes piaci beavatkozások (intervenciók) finanszírozására alkalmazták a swapkeretet, az utóbbi években viszont fontos eszközzé vált a pénzügyi stabilitás megőrzése és a piaci feszültségek reálgazdasági hatásainak kiküszöbölése terén. Az EKB 2007 óta kötött swapmegállapodásai például arra irányulnak, hogy a belföldi bankok számára devizaalapú likviditást biztosítsanak. Ha egy bizonyos pénznemben beszűkülnek a finanszírozási piacok, az adott valutaövezeten kívüli hitelintézetek nehezebben tudják finanszírozni a szóban forgó devizához kötődő eszközeiket, mivel nincs közvetlen hozzáférésük a devizát kibocsátó külföldi jegybankhoz. Ugyanakkor ha a jegybankjuk swapkeret-megállapodást kötött egy külföldi központi bankkal, devizatartalékainak felhasználása nélkül nyújthat a hazai hitelintézetnek forrást a szükséges devizában. A Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődjét követő pénzügyi válság során például a szélsőségesen kockázatkerülő magatartás következtében elapadtak a finanszírozási források. Az euroövezeti bankok az adott körülmények között nehezen jutottak USA-dollárhoz, amelyre szükségük volt a dollárban denominált eszközeik finanszírozásához. A működési zavarok, úgymint a bankok hirtelen eszközeladásai és az ebből következő szélsőséges ármozgások elkerülése érdekében az EKB és a Fed devizaswapkeretet hozott létre, amelynek igénybevételével az EKB és az eurorendszer USA-dollárt ad az euroövezetben működő bankoknak.
Mely központi bankokkal kötött az EKB devizacsere-megállapodást?
2011-ben az EKB, a Bank of England, a Bank of Canada, a Japán Nemzeti Bank, a Fed és a Svájci Nemzeti Bank swapkerethálózatot hozott létre, amely lehetővé teszi, hogy a részt vevő jegybankok devizát szerezhessenek be egymástól. 2020 áprilisától a swapkeretek közvetítésével USA-dollárban és svájci frankban kaptak hitelt az euroövezeti bankok, illetve euróban az Egyesült Királyságban működő bankok.
Az EKB a pénzügyi válság nyomán Dánia és Svédország központi bankjaival is megállapodott euroforrások nyújtásáról, akárcsak átmeneti jelleggel Magyarország, Lengyelország és Lettország jegybankjaival – utóbbi esetében még az ország 2014‑es euroövezeti csatlakozása előtt.
2013-ban az EKB Kínával is megállapodott a devizacserében, ami az ország rendszerszintű jelentőségének növekedését, valamint az euroövezettel való kereskedelmi és befektetési kapcsolatainak élénkülését tükrözi. Az eurorendszer számára a megállapodás likviditási védőhálóként szolgál, hogy az euroövezeti bankok piaci működési zavarok esetén is hozzájuthassanak kínai renminbihez.
Azóta a világ számos jegybankjával hoztunk létre új, ideiglenes swapkeretet, míg néhány swapkeret már lejárt.
A fennálló swapkeretek áttekintése
Hogyan működik a swapkeret?
Rendes körülmények között az euroövezeti bankok USA-dollár-igényüket a piacról elégítik ki – például ha ügyfelük USA-dollárban kér hitelt. Ha azonban túl magasak az USA-dollárban felmerülő finanszírozási költségek, vagy ha a piacon zavar támad, a bank a nemzeti központi bankhoz fordulhat. Ilyen esetben az EKB a Feddel kötött devizamegállapodás révén elő tudja teremteni a szükséges dollármennyiséget. Az EKB a pénzügyi világválság óta rendszeresen végez USA-dollár-alapú likviditásnyújtó műveleteket, amelyek esetében az euroövezeti bankok jelezhetik, mekkora dollárkölcsönt kívánnak felvenni az előre meghatározott kamatláb mellett. Ellentételezésként jó minőségű fedezetet kell az EKB-nak átadniuk, amelynek értékét az aktuális piaci áron (piaci alapon értékelve) határozzuk meg, amelyből egy bizonyos összeget (haircutot) levonunk. Sok olyan devizacsere-megállapodás van, amely elsősorban védőháló szerepet tölt be, és amelyet még soha nem aktiváltak. Az EKB magas szintű operatív készenlétre törekvő általános gyakorlatával összhangban rendszeresen teszteli monetáris politikai eszközeit, biztosítandó, hogy szükség esetén könnyen és biztonságosan be tudja vetni őket.
Frissítés: ezt az ismertetőt 2022. május 18‑án további információkkal egészítettük ki.