Az Európai Központi Bank (EKB) a mai napon közzétette 2014. évi Konvergenciajelentését, amelyben értékeli azokat az eredményeket, amelyeket az Európai Unió nyolc tagállama a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megvalósítására vonatkozó kötelezettségei teljesítése során elért.
A vizsgált országok a következők: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország (első ízben), Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország. A jelentés megvizsgálja, hogy sikerült-e megvalósítaniuk a magas fokú fenntartható konvergenciát (gazdasági konvergencia), továbbá hogy nemzeti központi bankjaik milyen mértékben teljesítik az eurorendszerbe való integrálódás jogi követelményeit (jogi konvergencia). A konvergencia fenntarthatóságának értékelésekor a jelentés az EU új, megerősített gazdaságirányítási rendszerét is figyelembe veszi, akárcsak az intézményi környezet, beleértve a statisztikai terület szilárdságát az egyes országokban.
A jelentésben Litvániát valamivel nagyobb mélységben vizsgáljuk, mint a többi országot. Ennek oka, hogy a litván hatóságok hangot adtak azon szándékuknak, hogy az ország 2015. január 1-jétől átvegye az eurót.
A 2014. évi Konvergenciajelentés a következő eredményeket tárta fel:
Árstabilitás
A 2013 májusától 2014 áprilisáig tartó, 12-hónapos referencia-időszakban az infláció visszafogott volt az Európai Unióban, ami elsősorban az energia- és élelmiszerárak kisebb hatásának, valamint a legtöbb országot folyamatosan jellemző gyenge gazdasági teljesítménynek tudható be. Az árstabilitási kritérium referenciaértéke 1,7%, amelynek kiszámítása úgy történt, hogy Lettország (0,1%), Portugália (0,3%) és Írország (0,3%) 12-havi HICP-inflációjának súlyozatlan számtani átlagához 1,5 százalékpontot hozzáadtak. Görögország, Bulgária és Ciprus HICP-vel mért inflációs rátáit nem vettük figyelembe a számítás során, mivel az ehhez a három tagállamhoz tartozó áralakulási ütemek kiugró értéknek minősülnek.
A referencia-időszakban az infláció 12-havi átlagos rátája Romániában a referenciaérték felett volt, a jelentésben vizsgált többi hét országban viszont jóval alatta maradt.
Az államháztartás költségvetési helyzete
A fiskális kritériumokat illetően a jelentés publikálásának időpontjában a vizsgált országok közül a Cseh Köztársaságra, Horvátországra és Lengyelországra vonatkozóan áll fenn túlzott deficitet megállapító EU tanácsi határozat. Horvátország és Lengyelország kivételével 2013-ban az összes vizsgált országban a 3%-os referenciaérték alatti GDP-arányos költségvetési hiányt könyveltek el. Horvátország és Magyarország kivételével 2013-ban a GDP-arányos államadósság az összes vizsgált országban a 60%-os referenciaérték alatt maradt.
Árfolyam
Az idei Konvergenciajelentésben szereplő országok közül jelenleg egyedül Litvánia vesz részt az ERM–II árfolyam-mechanizmusban. A litván litas a konvergenciavizsgálatot megelőzően több mint két évig volt a rendszerben; a vizsgált időszakban nem értékelték le a középárfolyamot.
A hosszú lejáratú kamatláb alakulása
A 2013 májusa és 2014 áprilisa közötti 12-hónapos referencia-időszakban a hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó referenciaérték 6,2% volt. Ezt úgy számították ki, hogy az árstabilitási kritérium szempontjából legeredményesebb három tagállam – nevezetesen Lettország (3,3%), Írország (3,5%) és Portugália (5,8%) – hosszú lejáratú kamatlábainak súlyozatlan számtani átlagához 2 százalékpontot hozzáadtak.
A referencia-időszak során az összes vizsgált országban változó mértékben ugyan, de a referenciaérték alatti hosszú lejáratú kamatokat mértek.
Jogi konvergencia
Litvánia az egyetlen olyan ország, amelyben a jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az euro átvételéhez szükséges követelményeknek, ahogy az a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank alapokmányában elő van írva. A többi hét vizsgált országból egyben sem egyeztethető össze a jogrendszer teljes mértékben az euro átvételéhez előírt összes követelménnyel. A hét országban a központi banki függetlenség témakörében továbbra is van összeegyeztethetetlen elem, ami különösen a jegybankok intézményi és pénzügyi, valamint személyi függetlenségét jellemzi. Emellett Litvánia és Horvátország kivételével minden vizsgált országban található összeegyeztethetetlenség a monetáris finanszírozás tilalma és az egyes jegybankok eurorendszerbeli jogi integrálása terén.
Litvánia
A referencia-időszakban Litvánia HICP-vel mért 12-havi átlagos inflációja 0,6% volt, ami jóval az árstabilitási kritérium referenciaértéke alatt van. A jelenlegi alacsony inflációs szint főként átmeneti tényezőknek tudható be, így például a világpiaci nyersanyagárak esésének, valamint ezzel összefüggésben a lassabb szabályozottár- és energiaár-növekedésnek. Előretekintve, az alacsony litván inflációs ütemek fenntartható szinten tartása középtávon nehéz feladatnak bizonyulhat, mivel a belföldi ároldali nyomás kontrollálása és a gazdasági túlfűtöttség elkerülése a rögzített árfolyamrendszer mellett nehézségekbe ütközhet. A felzárkózási folyamat révén egyébként is középtávon az euroövezeti országok és Litvánia inflációs különbözetének növekedésére lehet számítani, hiszen Litvániában az egy főre jutó GDP és az árszint még mindig alacsonyabb, mint az euroövezetben. Összefoglalva tehát a litván inflációs konvergencia fenntarthatósága aggályos.
Litvániára vonatkozóan nincs érvényben túlzott költségvetési hiányt megállapító EU tanácsi határozat. A 2013-as referenciaévben a költségvetési egyenleg 2,1%-os GDP-arányos hiányával a 3%-os referenciaérték alatt van. A bruttó államadósság a GDP 39,4%-a volt, tehát jóval alacsonyabb, mint a 60%-os referenciaérték.
A litván litas a konvergenciavizsgálatot megelőzően több mint két éven át volt az ERM–II árfolyamrendszer tagja. Litvánia a meglévő valutatanácsi rendszerével egyoldalú kötelezettségvállalás keretében csatlakozott az ERM–II-höz. Az időszak során a litas árfolyama továbbra is stabilan alakult, nem tért el euróval szembeni középárfolyamától, és középárfolyamát nem értékelték le az euróval szemben.
A referencia-időszakban az átlagos hosszú távú kamatláb 3,6% volt, tehát jóval a kamatláb-kritériumként megszabott 6,2%-os referenciaérték alatt maradt.
A fenntartható konvergenciának kedvező környezet kialakításához Litvániának többek között olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, amely az általánosan fenntartható makrogazdasági stabilitásra, ezen belül is az árstabilitásra irányul. Ami a makrogazdasági egyensúlyi problémákat illeti, az Európai Bizottság 2014-es Figyelmeztető mechanizmus jelentésében (Alert Mechanism Report) Litvániát nem jelölték ki mélyreható elemzésre. Ugyanakkor, mivel a rugalmatlan nominális árfolyam miatt korlátozott a mozgástér, elengedhetetlen, hogy Litvánia más gazdaságpolitikai területek bevonásával birkózzon meg az országspecifikus sokkokkal, hogy megakadályozza a makrogazdasági egyensúlyhiány újbóli fellépését.
Mint fentebb említettük, a litván jogszabályok összhangban vannak a Szerződésekkel és az Alapokmánnyal.
E jelentés elkészítésével az EKB a Szerződés 140. cikkében előírt kötelezettségének tesz eleget, miszerint legalább kétévente, illetve valamely eltéréssel rendelkező uniós tagállam kérésére jelentést kell tennie az EU Tanácsa számára „az eltéréssel rendelkező tagállamok által a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében megtett előrehaladásról”.
Jelenleg tíz olyan uniós tagállam van, amely még nem vesz részt teljes egészében a GMU-ban. Közülük kettő, Dánia és az Egyesült Királyság a Szerződéshez csatolt vonatkozó jegyzőkönyvekben foglaltaknak megfelelően különleges státusszal bír, és ezért róluk csak külön kérésükre kell konvergenciajelentést készíteni.
Az EKB 2014. évi Konvergenciajelentése megtekinthető az EKB weboldalán. A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek Wiktor Krzyżanowskihoz fordulni a +49 69 1344 5755-ös telefonszámon.